Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

kitüntetést, „csurgói" előnévvel magyar nemességet és bárói rangot kapott.

132 1853—1861 között gróf Károlyi György nevelője Pados János (1820— 1892). A szabadságharcban tábori lelkész és ezért Világos után hatévi várfogságra ítélték. 1853-ban szabadult és került Csurgóra. Orvostanhallgató, majd Zsámbékon pap. Egyházi tisztségéről lemondott és tanulmányútra indult a nevezetesebb európai orvosi intézmények megismerésére. Hazatérése után fordítóként tevékenykedett.

133 1848— 1849-ben jelentős esemény nem volt Csurgón. Az 1848. május 1-én megalakult megyei bizottmánynak a csurgói bíró és jegyző is tagja lett. 1848. május 3-án a bizottmány felszólította a földesuraságot a csurgói oskolaház építésére. 1848 júniusában ellentét támadt a lakosok és az uradalom között. Az uraság ugyanis annak ellenére, hogy a lakosok telkeik teljes birtokosai lettek, ugarföldjeikre, a falu rétjére (ahol a katonaság számára termeltek szénát) ráhajtotta birkáit. Ezt a főszolgabíró (Viczenty Ferenc) is tudta, sőt az uradalom pártjára állott.

134 Madarász József kezdeményezésére Bodajkon népképviseleti választókerület székhelye lett. Az 1848. június 20-i választáson összecsaptak a radikális Salamon György és a liberális gróf Festetics Géza hívei, amelynek egy halálos és több súlyos sebesült áldozata lett. A véres választás, amely országos botrányt kavart, a magyarok Csurgóra menekültek és ott gyülekeztek újabb támadásra a németek ellen.'

3

'' Kisebb érdeklődést tanúsítottak a lakosok az önkéntes nemzetőrseregbe való toborzás iránt, amely Csurgón eredménytelen maradt. A jegyző személyesen akart példát mutatni és jelentkezett. Erre a lakosok megtámadták és azzal fenyegették meg, hogy ha elmegy az önkéntesekkel, akkor a helyébe azonnal más jegyzőt választanak.

130 1849- ben Csurgó lakosai Kossuthoz fordultak a kormánybiztos által elvitt 52 marhájuk árának a megtérítéséért. A kormányzóelnök a Pest megyei kormánybiztost bízta meg az ügy kivizsgálásával.

13

' 1849 nyarán a betakarítási munkák során aratósztrájkokra került sor. Csurgón az aratók megtagadták a munkát, a szerződésben rögzített bérért és aratórészért nem vállalták. Batthyány István kormánybiztos emiatt statáriumot léptetett életbe (egy velegi lakost ki is végeztek).

138 A császári csapatok benyomulása után 1849 augusztusában Maschek rendőrbiztos letartóztatta, majd augusztus 12-én éjjel Pestre kísértette gróf Károlyi Györgyöt (felségsértés vádjával).

139 1849 augusztusában a Jablonowski-dandár egyik egységét Csórról Csurgóra vezényelte Jablonowski, mert a csóriak a katonai terhek csökkentését kérték a császári biztostól. A Csurgóra rendelt alakulat Bodajkon is házkutatást tartott. A császári biztos augusztus 26-án 5 szarvasmarhát két requisitio útján a csurgói uradalomtól Székesfehérvárra, a főhadiszállásra behajtani, a császári katonaság ellátására.

140 1848—1918 A község 1850—1862 között a móri, 1863—1872 közöt a sármelléki, 1873—1879 között a bodajki felső, 1879-től a móri járáshoz tartozott. 1893-tól nagyközség.