Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó
túli református egyházkerület gyülekezeteinek az adakozásából építették fel, valamint napszám- és fogatos munkával. 118 1841-ben három — református, evangélikus és katolikus — iskola működött Csurgón. A református iskolában az 5—12 éves gyermekek száma 107 (ebből 58 fiú és 49 lány). Télen ebből csak 39 fiú és 30 lány járt, nyáron pedig egy sem. Az iskola épülete sötét, egészségtelen, az előírt padok is hiányoztak. A fűtéshez szükséges fát a gyermekek vitték, a tanszereket a szülők szerezték be (a padokat az egyházközségnek kellett volna beszereznie). A tanítónak iskolai bizonyítványa is volt, segédtanítóra nem volt szükség. Fizetése az egyházközségtől 16 Pft, 20 pozsonyi mérő kétszeres búza, 25 font hús, 5 font faggyú, 5 öl tűzifa, őszi-tavaszi vetésre 15 pozsonyi mérő gabona, 45 szekér szénát termő rét, V2 hold kenderföld, V4 kukoricaföld és káposztásföld. Minden tanuló adott V 3 pozsonyi mérő tavaszi búzát és 6 pengő kr-t. Magyarul oktatták a vallástudományt, termémészettörténetet, földleírást, olvasást és számvetést. 119 A luteránus iskolában 34 gyermek járt (5—12 éves). Mind a 16 fiú és 15 lány csak télen látogatta az iskolát, nyáron otthon dolgozott. Az iskolaépület rossz, alacsony, sötét, egészségtelen, rosszak az asztalok és a padok. Ezekről a gyülekezetnek kellett gondoskodnia. A könyvek és a tanszerek beszerzése és a fűtés (a gyermekek hordták a tűzifát) a szülők gondja. A tanító egyházi funkciókat is végzett (valószínűleg ő volt a lelkipásztor is). Fizetése a gyülekezettől 32 pozsonyi mérő kétszeres búza, 15 mérő zab, 4 akó bor, 4 öl fa, 100 marok kender, 15 mérő krumpli, 4 hold feles föld. Minden gyerek fizetett 45 kr-t (összesen kb. 36 Vft-ot). Magyarul tanított vallástudományt, írást, olvasást, számvetést. 120 A katolikus iskola 5—12 éves tanulóinak száma 80 (33 fiú, 47 lány.) Nyáron ők sem jártak iskolába. Az iskolaépület rossz, egészségtelen, új építése tervbe volt véve. A padok beszerzése itt is az egyházközség dolga, a könyvek és tanszerek a szülőké. A fűtéshez való fát a tanulók vitték magukkal. A tanítónak bizonyítványa volt a praeparandia elvégzéséről. Fizetését az egyházközség biztosította. Minden házaspár fizetett V2 pozsonyi mérő rozsot és 45 váltó kr-t (összesen 45 mérő rozsot és 67 Vft 30 kr-t). A. helytartótanácstól pótlékul 22 Vft 49 kr-t kapott. Volt 6 pozsonyi mérő őszi és ugyanannyi tavaszi alá való földje, 3 kaszás rétje, valamint káposztásföldje. Magyarul tanított vallástudományt, Magyarország földleírását, írást, olvasást és számvetést. 121 Az 1845. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv kimutatása szerint 1836— 1845 között a református iskola (téli) létszáma a következőképpen alakult: 1836: 78, 1837: 73, 1838: 65, 1839: 62, 1840: 74, 1841: 69, 1842: 87, 1843: 91, 1844: 89 és 1845: 87. A jegyzőkönyv megemlíti hogy a 817 lelkes csurgói református egyház iskolájába télen 87, nyáron azonban csak 19 gyermek jár. 122 Itt ejtünk szót Csurgó műemlékéről, mivel nagyrészt ebben a korszakban épültek vagy épültek újjá. A római katolikus templom hajója síkmennyezetes, gótikus ajtószegélykővel, a homlokzat előtti toronnyal, a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel. A XVIII. század előtt épült (a XV. században). A kehely 1757-ből való. A templomot 1857-ben bővítették. 123
