Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd
ban is, és a földigényíő bizottság nem zárkózott el attól, hogy ezt 100 kh-ra egészítse ki. 338 A kommunista pártszervezet segédkezett Érd-Parkváros lakói és a községi Földigénylő Bizottság között keletkezett ellentétek megoldásában is. A parkvárosiak 1945 tavaszán joggal várták, hogy az 1930-as években parcellázott Károlyi Gyula és Imre-féle házhelyeket is kisajátítják és nekik juttatják. A házhelyek azonban 1945 októberében is a gróf Károlyi testvérek nevén voltak, és az Angol—Magyar Bank, amely a parcellázást annak idején lebonyolította, a részletfizetéseket most is sürgette és a részletek elmaradása esetén végrehajtással fenyegetőzött. A bank, követelésének jogosságáról meggyőzte a Földigénylő Bizottságot is. A házhely vételhez annak idején a bank nyújtott hitelt, most még a fennálló tartozásukat is követeli. 1945. szeptember 12-én a bank értesíti a bizottság elnökét, hogy a lakosok nem a Károlyiaknak, hanem a banknak fizetnek. A vevők az adás-vételi szerződésben minden terhet vállaltak, ez 1945 után is érvényes. Nyilvánvaló, hogy a lakosok tartozásának nagyobb része ekkor még fennállott, és a Földigénylő Bizottság révén akartak adósságuktól megszabadulni. Ezért szerették volna, ha parcellájukat 1945 tavaszán kisajátítják, és nekik juttatják. A kommunisták hibáztatták is a Földigénylő Bizottságot, hogy idejében nem intézkedett, és nyilvánvalóan engedett a banknyomásnak. Érd-Parkváros lakói ezért a Földigénylő Bizottságot, és különösen annak elnökét támadták. Az MKP érdi szervezetének titkára is osztotta a lakosok véleményét. Később kiderült, hogy a bizottság egyes tagjai visszaéltek megbízatásukkal, többek közt a gazdasági felszerelés egy részét és a legjobb földeket maguk közt osztották el. A bizottság elnöke a vádak miatt 1945 júniusában tisztségéről lemondott. A bizottságot ekkor a gazdasági cselédek közössége mentette meg. Felkérték az elnököt, hogy működjék, és a parkvárosiak támadását ne vegye tekintetbe. Az elnök támadására elég alapot adott 35 kh földje, amelyet Nagy Ferenc miniszteri kiküldött javaslatára mintabirtokká akart kialakítani. Szóbeszéd tárgya volt Érden, hogy az elnök további 15 kh szántóföldet akar birtokához csatolni, melyet a Megyei Földbirtokrendező Tanácstól kért is, de ott elutasították. Ennek ellenére az elnök népszerűségének alapos oka volt. A községben 1945 tavaszán sem üzemanyag, sem pénz nem volt. Az elnök, birtokára 50 000 pengő kölcsönt vett fel és azt a Földigénylő Bizottság rendelkezésére bocsátotta. Ezzel az összeggel az érdiek üzemanyaghoz jutottak, a mezőgazdasági termelés megindulhatott. A határnak jelentős részét 1945 tavaszán megművelhették. A községben támadt ellentétek miatt 1945 nyarán a Földigénylő Bizottság több tagja nem jelent meg az üléseken, vagy a legfontosabb határozatok meghozatalánál tartózkodott a szavazástól. A pártszervezet titkára éppen ezért sürgetőleg vetette fel a Földigénylő Bizottság újjászervezését, amelynek tevékenységét demokratikus irányba sikerült terelni. 339 Az Országos Földbirtokrendező Tanács 1945. szeptember 13-án kelt leiratában utasítja a Megyei Földbirtokrendező Tanácsot, hogy Érd-Kertváros kommunista pártjának panaszát az érdi községi Földigénylő Bizottsággal kapcsolatban vizsgálja ki. A kivizsgálást részletesen tárgyaló jegyzőkönyvvel bizonyítja a Megyei Földbirtokrendező Tanács, hogy a panasz egyéni célokat szolgált, és az érdi Földigénylő Bizottság közmegelégedésre tölti be hivatalát. 3 '* 0
