Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

nökletével, Brüll Zsigmond, Csizmadia István, Kiss János és Vist József tagokból. A községi direktórium tagjait csak 1919. április 11-i feljegyzésből ismerjük. Elnöke Bakos István, tagjai: Liszi Károly, Regényei József, Tóth Jenő és Szlávik Mihály. Nem tudjuk, hogy csak ekkor alakult meg, vagy ilyen későn jelentette be megalakulását a megyei tanácsnak. A dátum arra mutat, hogy az április 7-i általános választás alapján megalakult testület volt. Elnöke május 16-án Palkovics Ferenc, a községi Szocialista Párt elnöke lett.

108 Az enyingi községi tanács tagjai közül május 19-én, a megyei tanács megalakulásakor Tóth Istvánt, a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése tagjává is megválasztották, noha oda az egész megye csak 5 tagot küldött. Tóth Isván az Országos Gyűlésen fel is szólalt, ellenezte, hogy a francia jegyzéknek a magyarok engedelmeskedjenek és a Felvidékről visszavonuljanak.

109 Az enyingi munkás-, paraszt- és katonatanács erélyesen kézbevette az ügyek intézését. Határozatából átvették körorvosi lakás céljára az esztergomi káptalan tulajdonában lévő házat, és minthogy azt lakhatatlannak találták, azonnal hozzákezdtek a helyreállításhoz.

110 Minthogy a községben a földbirtokosok és alkalmazottaik részéről ellenállás lehetőségével számoltak, a község nyugalmának biztosítására néhány túszt kísértek be a megye székvárosába.

111 Egy ideig forradalmi törvényszék is működött itt.

112 * A Tanácsköztársaság leverése után, 1919 augusztus elején Enying román megszállás alá került. Sigray Béla 1919. szeptember 6-án népgyűlést tartott Enyingen, ahol Horthy nemzeti hadseregét igyekezett népszerűsíteni.

113 Hamarosan Horthy csapatai is megindultak Siófokról Enyingre. Székesfehérvárra október 6-án vonultak be, ahol Vértessy Károly tárnoki földbirtokos, huszárfőhadnagy irányítása alatt — az enyingi nagyvendéglő udvarán — bírósági eljárás nélkül, akasztással és botozással sújtották a Tanácsköztársaság helyi vezetőit.

11

'

1 A hagyomány szerint a kivégzettek: Kiss János, Siki Károly, Vadász Imre, Bán Ferenc, Vass Máté József, Szabin János, Húsvét Ferenc, Tóth Ferenc voltak.

115 Horthy csapatai részére ekkor annyi fuvart és egyéb élelemszállítást kellett a községnek teljesíteni, hogy annak költségeit még évek múlva is követelte Moharos Péter községi bíró és az elöljáróság.

116 A főszolgabírói hivatal két helyiségében járási katonai parancsnokságot rendeztek be, mely 1921-ben a járási népgondozó hivatallá vált.

117 Enying alapjában véve földmívelő település maradt, amit — egyebek között — az is jellemez, hogy a házak jelentékeny része nádtetős.

118 A helység életének legfontosbb problémája az 1920-as évek elején a földreform volt. Bár az Országos Földbirtokrendező Bíróság csak 1924 végén hozott határozatot, mely szerint Csekonics Sándor földbirtokából 493 kat. holdat földreform céljából igénybe vesz, sőt, számolt azzal is, hogy az eredeti igénylők nem mindegyike fogadja el a neki juttatott földet — alkal-