Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd
Mindezekből az adatokból joggal következtethetünk arra, hogy 1918. és 1919 elején a község lakossága megértette az idők szellemét. Sajnos, magának a Tanácsköztársaságnak érdi eseményeiről alig értesülünk. Annyi világos, hogy már — március elején — az egyház állhatott az ellenforradalmi szervezkedések élére, hisz március 28-án a szószékről legitimista beszéd hangzott el. 205 Április 7-én választott meg a község megfelelő számú tanácstagot. Munkástanács tagjai: Kuzsel Antal, Lojd György, Kollner István, Kraun József, Engler György, Major József, Dávid Márk, Antunovics János, Stiegber Sándor, Slimó István, Jovicza Frigyes, Ágits József, Ilkits Márton, Kervárits János, Jugmajer Lajos, Grósz Béla, Istokovits Ferenc, Verba György, Verba Mihály, Paulovits József, Jaksics Mihály, Zsámbék József, Polyakovits János, Havatis János, ifj. Kokits Pál, Kun Domonkos, Vucsics Gergely, Barolits András, Antunovits Péter, Répási István, Czibrák András, Krebesc Sándor, Hathauzer Gyula, Karán Jakab, ifj. Pálházi János, Bifkovics Gergely, ifj. Heim József, Jovics Ferenc, Kováts Antal. Ugyanekkor választották meg az érdi direktóriumot is. Ennek tagjai: Jungmayer Lajos, Kováts Antal, Engler György, Havatis István. 2m A Földművelésügyi Népbiztosság tervei közé tartozott Érden egy baromfitelep is. 207 A Tanácsköztársaság leverése után a román megszállás következett, majd október 11-én a román csapatokat a Pilismarót—Leányvár—Érd vonalra vonták vissza, de még október 18-án Érden egy román lovasszázad tartózkodik. Október 17-én valami általunk nem ismert incidens játszódott le, mert 27-én antant-bizottság száll ki a községbe, majd november 12-én a románok a községet kiürítik. 200 Az 1920. év fontos eredménye, hogy Érden 6 és V2 tonna gabonát rekvirálnak „begyűjtés" címén. 269 Mint feljebb láttuk, a község egyoldalú mezőgazdasági jellegének megváltozása „bevándorló faluvá" változása a 20-as években kezdődik meg. Ez főleg azt jelenti, hogy a falu a főváros elővárosává válik. Feljebb közölt adatokból látszik, hogy ez részben azt jelenti, hogy a község lakosságának nagy része (főleg ipari és közlekedési munkásság) bejár dolgozni a fővárosba, de jelentheti azt is, hogy egy nagyrészt inaktív réteg marad a faluban (nyugdíjasok). Emellett Érden kezd kibontakozni egy harmadik funkció is, az üdülőjelleg. Ennek létét a statisztikákból csak akkor állapíthattuk meg, mikor 1935-ben 7268 olyan ingatlantulajdonost állapítanak meg, akiknek 1 holdnál kisebb szántó nélküli földjük van, jóllehet a községben lévő családok száma ennél jóval kevesebb volt. Mindez a következő idők eseményeinek leírásánál annál inkább érdekes, mert Érd egyre inkább kötődik Budapesthez (a munkavállalók 34%-a dolgozik a fővárosban), jóllehet a két világháború közt Fejér megye második legnépesebb helysége lesz. 270 Eredményezi ez a változás azt is, hogy Érden nehéz bármiféle társadalmi vagy politikai jellegzetességet felfedezni. Az öntudatos munkásságtól a lumpenelemeken keresztül (főleg, ha a telektulajdonosokat is nézzük) egészen a jómódú tőkés rétegig mindenfajta társadalmi réteghez tartozó elemet találunk a községben. Ez a változás kifejeződik a község szervezetében.
