Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd
csak 5 marad belőlük, de 1930-ban újra 90-re emelkedik számuk (eltartottjaikkal a lakosság 1,5%-a), 1941-ben ez a kategória nem szerepel. 1900-ban a mezőgazdasági cselédek száma (eltartottjaikkal) 706, a mezőgazdasági népesség 32%-a. 1910-ben 716, 1930-ban 646 a számuk, tehát a mezőgazdasági cselédek száma alig változott. A mezőgazdasági munkások száma 1900-ban 399, 1910-ben 501, 1930-ban 354. 2I!J Érdekes módon abszolút számban ezek a kategóriák alig változnak, ami arra mutat, hogy a mezőgazdasági nincstelenek még nem indulnak meg 1930-ban sem a pesti gyárak felé. A mezőgazdasági cseléd szokásos sorsát mutatja Drevenka István öregbéresé, aki 1846-tól 1900-ig állt a Wimpffen (illetve előtte nyilván Sina) család szolgálatában. 320 Vásárok tartására állítólag 1811-ben kapott a község engedélyt, de ezek az 1831. évi kolerajárvány miatt megszűntek, és csak 1873-ban kaptak újabb engedélyt erre. 22 * 1 1937-ben minden május első hétfőjén és keddjén, továbbá az augusztus 10-ét magában foglaló hét keddjén tartják a vásárokat. 2,22 Egészében véve úgy látszik, az érdi mezőgazdasági lakosságon belül különösebb mozgás nem észlelhető a II. világháborúig. A számok arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági dolgozók „helyükön" maradhattak", és csak az új betelepülők alkották a lakosság új kategóriáit. Annak a jelét, hogy a mezőgazdasági munkásság elindult a gyárak felé, először 1929-ben látjuk, mikor a Károlyi-gazdaság jelenti, hogy 57 arató helyett csak 27 párat tud alkalmazni, mert gyárba mennek volt munkásai, 23 és 1937-ben jelentik, hogy kevés a mezőgazdasági munkás. 224 A gazdaság másik fontos ága az ipar. Mint láttuk, Érden az ipar gyakorlatilag a feudális korban nem létezik. Sajnos csak a század eleje óta vannak adataink az ipari munkásság számáról és arányáról. E szerint 1900-ban 13,3%, 1910-ben 20,4%, 1920-ban 19,4%, 1930-ban 39,4%, 1941-ben 40,7% az iparból élők aránya. A számok nem mutatják kellően az iparos lakosság 1930 és 41 közti növekedését, hisz ezalatt 2052-ről 5315-re (több mint kétszeresére) nőtt a számuk. 225 1863-ban 91 iparosról értesülünk. 22 " Nem egészen világos, hogy mindegyik családfő 1—1 üzemet is jelent, de valószínű. Ez ahhoz a korhoz és a helység nagyságához képest elég magas szám. 1910 és 1930 között működő kisipari üzemek. 22 ' év segéd 1 segéd 2 segéd 3 ~ 5 6-10 10-20 20 " náI Összes ev nélkül 1 segea 1 segea segéd segéd segéd több összes 1910. 74 24 4 8 — — 1 111 1920. 92 — 34 — — 1 127 1930. 110 38 5 3 156 Az egyetlen nagyobb üzem, az érdi téglagyár történetével lejjebb bővebben foglalkozunk.
