Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd
A mezőgazdasági népességhez még az 1900-as években hozzá lehet számolni a napszámból élőket, ezek aránya 1900-ban 9,8%, 1910-ben már csak 1,3%. Hogy a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság száma a főváros környékén növekszik, természetes folyamat. A főváros lakossága sok friss zöldséget és gyümölcsöt, valamint baromfit igényel. Ezt sokáig csak a környékről tudja beszerezni, főleg azokról a helyekről, ahonnan az olcsó vízi és vasúti közlekedés rendelkezésre áll. A zöldség- és gyümölcstermesztésre való átállás, más szóval belterjesebb mezőgazdasági gazdálkodás viszont több munkáskezet igényel. Vajon mennyiben következik be Érd esetében a belterjesedés, elsősorban ezt fogjuk vizsgálni. Először is tekintsük át a birtokviszonyokat. 1869-ben a 12 416 m. holdas Sina-uradalom túlnyomó része a község határában fekszik. 192 1896-ban az érdi nagy- és középbirtokosok Wimpffen Simon (Sinaörökös) 2 faluban fekvő, tehát csak részben érdi birtoka, Karácsony Jenő 973 k. holdas, ifj. Kovács Jenő 129 k. h.-as és Spötl Endre 107 k. h.-as birtoka. 1911-ben hasonló a helyzet. 1925-ben már Károlyi Imre a leggazdagabb birtokos. Az 1935. évi gazdacímtár adatait a legcélszerűbb ismertetni. (Hiszen ekkor általános mezőgazdasági összeírásra is sor került.) Ebből szántó Károlyi Imre 2180 kh 1750 kh Karátsonyi Jenőné 930 kh 814 kh Halápi Oszkár 1367 kh 1335 kh Beliczay Endréné 304 kh Hitter Lajos 102 kh 101 kh Bognár György 107 kh Érd község 208 kh Érd község legeltetési társulat 311 kh Pusztazámori kat. egyházközség 107 kh A Károlyi-birtok 1925-ről 1935-ig nyilván a parcellázás következtében 3475 kh-ról 2180 kh-ra csökkent (elsősorban az erdőterület lett kisebb). A szántóföldrészeket azért emeltük ki, hogy látható legyen, miszerint a 3 legnagyobb birtok zöme még 1935-ben is szántó, és különösebb belterjesítésre a nagybirtok nem gondolt ekkor sem, jóllehet 1935-ben már a főváros közelsége igen érezhető volt. 193 Sajnos, a nagybirtok terméseredményeiről sincs megfelelő számú adatunk. 1863-ban a Sina-féle uradalom (melynek mint közismert, csak egy része feküdt Érd határában) búzából 11 650 p. m., rozsból 4150, árpából 3974 p. m., tengeriből 826 p. m., burgonyából 7237 mázsát, „mesterséges takarmányt" 15 643, répát 14 549 mázsát termelt egy év alatt. „Majoros" bort 525 akót, 7—8-as dézsmást 1800 akót termelt. 194 Az 1869. évben az uradalom felszereltsége vaseke 90 db, vetőgép 12 db, fogas 18 db. 195 (A Sina-birtokhoz 1853-ban még Tárnok falu és Diósd-puszta is odatartozott. 196 1869-ben az uradalom területe 12 416 m. h. = 9312 kh, ennek 48,6%-a szántó, 2,1% rét, 24,6% legelő, 15,3% erdő, 0,2% szőlő és 0,1% kert. 197 )
