Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd
1540-ben í. Ferdinánd Bornemissza János, egykori budai várnagy Pilis megyei érdi és berki jószágait egy nemesi Nádasdy Tamás tárnokmesternek, valamint Kerecheni Zalai Jánosnak és Babonaki Káról Mihálynak és örököseinek adományozza. 17 A fenti — látszólag egymásnak ellentmondó adatokból — néhány fontos dolgot mégis megjegyezhetünk. 1. Érd mellett Berki is falu volt a középkorban, de ezt majdnem mindig Érddel birtokolták együtt. 2. A két falunak rendszerint több birtokosa volt. 3. A faluk időnként Pesthez, illetve Pilishez is tartoztak. Bár adattal nem rendelkezünk, mégis fel kell tennünk — tekintve, hogy 1526-tól a török több ízben is bevonult Budára, így Érdnek feltétlenül útjába kellett esni —, hogy a község sokat szenvedett. 1541., de legalább Székesfehérvár eleste (1543) után viszont a török állandó birtokosa lett Érdnek is. Mint országszerte, úgy itt is tovább folyt a török által megszállt területen fekvő birtokok királyi eladományozása, holott a török uralom miatt az adományozottak ténylegesen nem tudtak birtokba lépni. Így 1560-ban I. Ferdinánd Petrovich egykori birtokait Érd, Berky és Tethen falvakban a naszádok parancsnokának átengedi. 18 Ugyanez évben Berky, Tethen és Érd possessiokat Tata eleste után Komáromhoz csatolják. 19 1568-ban Gymes-i Forgách János ünnepélyesen tiltakozik Haraszthy Ferenc és Lévay Zsigmond egykori javainak elidegenítése ellen Érden, Berkyn és Százhalombattán. 20 1640-ben III. Ferdinánd Érdet, valamint Százhalom és Berki pusztát Spáczay Mártonnak, a komáromi vár alkapitányának és Egresdy Boldizsárnak adományozta. 21 1653-ban elvileg Pálffy György Érd földesura. 22 1671-ben viszont Sárkány János szerepel földesúrként. 23 1675-ben már Illésházy Miklós a falu földesura, aki Szapáry Péternek 12 évre elzálogosítja több birtoka közt Érdet is. 34 Ez időtől fogva a XIX. sz. elejéig az Illésházyak Érd földesurai. Persze a valóságban, mint írtuk, 1543 óta biztosan a török az úr, jóllehet az egész környék még nincs teljes biztonságban, mivel Komárom és Tata (néhány évet kivéve) a keresztények kezében van. Ezért a biztonságos, nagy várak, Buda és Székesfehérvár közé néhány palánkot kellett építenie a töröknek. Így Ercsi, Adony és Dunapentele mellett Érden is palánkot létesített. 25 Mint feljebb láttuk, Érdnek magyar földesurai is voltak, amit a török is elismert, így a falu kétfelé is adózott. Bár Érd feldúlásáról adataink nincsenek, mégis feltehetően Érd is osztozhatott a szomszédos községek sorsában, melyeket a portyázó csapatok gyakran fosztogattak. 26 A török defterek adatai arról tanúskodnak, hogy Érden még a XVI. sz.-ban a lakosság meg tudta fizetni a töröknek az adót. 1559-ben a ,,régi összeírás óta" (itt nem tudjuk, melyik összeírásra gondoltak) a lakosság valamennyivel szaporodott is, hisz 28-ról 32-re emelkedett a családok száma. Ugyanakkor a meghalt családfők száma 8, az újonnan jöttéké 12. (Ez arra mutat, hogy előzőleg komoly pusztítás folyhatott, hisz a családfők majd egyharmada meghalt.) Viszont még mindig jobb helyzetben lehetett, mint ebben az időben a legtöbb környékbeli község, amely teljesen elpusztult.