Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek
és vetés. 1500 holdat az Etyek és Vidéke Gépüzemi és Termelési Szövetkezel, 1000 holdat pedig a község lakói szántottak fel. 2105 holdon búzát, 100 holdon rozsot, 150 holdon árpát vetettek. A háború után elpusztult állatállomány pótlása rendkívüli nehézségekbe ütközött. 1945 decemberében (zárójelben az 1942. évi adatokat közlöm) 235 szarvasmarhát (1587), 174 lovat (556), 9 szamarat és öszvért (22), 242 sertést (3022), 64 birkát (972), 32 kecskét (116) tartottak nyilván. 103 # Súlyosan érintette a lakosságot a beszolgáltatási rendszer. Nagy terheket rótt a községre a mezőgazdaságot ért károk helyreállításának időszakában. November végén, amikor a készletek már minimálisra csappantak a községi képviselő-testület hosszas vita után 1,3 q köles, 10 q kukorica és 5,5 q napraforgónak megfelelő olaj és 412 tojás beszolgáltatására vállalt kötelezettséget. 392 q búza, 15 q árpa, 198 q zab, 163 q burgonya, 128 q széna, 33 q bab beszolgáltatását, a lakosság súlyos helyzetére, az ellátatlanok nagy számára való tekintettel, nem vállalta. Határozatuk indokolásában arra utaltak, hogy a kora nyári vetések termése a nagy szárazság miatt silány volt. A gyenge termés ellenére a község a korábbi beszolgáltatásait maradéktalanul teljesítette. Eleget tett a búzában kivetett adófizetési kötelezettségének. Önerőből látta el a megérkezett 162 telepes családot (735 személy), akik „semmiféle élelmiszert nem hoztak magukkal". 104 A község érdekeit messzemenően figyelembe vevő határozat járási és megyei szintű fogadtatásáról nincs tudomásunk. Közvetett adatok alapján csak az bizonyítható, hogy a képviselő-testület és az elöljáróság lemondott. A közigazgatás vezetése a nemzeti bizottságra hárult. Holczer Antal bíró az új elöljáróság hivatalba lépéséig megtartotta tisztségét. A képviselő-testület és az elöljáróság ügyében Bogdán József, a nemzeti bizottság elnöke (időközben Somló Imre megvált tisztségétől) Vassányi József főjegyzővel vette fel a kapcsolatot, s január 6-án közölte a járás első tisztviselőjével, hogy a politikai pártok vezetőivel egyeztette álláspontját. Vassányi nemcsak a jelentésekből tájékozódott, hanem személyesen is meggyőződött a közigazgatás helyzetéről. Rendezetlennek találta a közállapotokat, főként a megromlott közbiztonság aggasztotta. Az elöljáróság megszervezésének időpontjában — február 10-én — még nem jelent meg a községi autonómia felfüggesztésére vonatkozó rendelet, mégsem a szabályos ügyrendet — a képviselő-testület megalakítása, az elöljáróság megválasztása — követték, hanem az 1945. október 18-án megjelent 9560/1945. sz. kormányrendelet utasításait vették alapul. „Az egyes vármegyékben, továbbá nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése és az ezzel kapcsolatos különleges közigazgatási szabályok tárgyában" kiadott rendelet meghatározta, hogy a községi képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a járási főjegyző intézkedik, az elöljárósági tagsággal egybekötött tisztségeket (községi bíró, törvénybíró, elöljárók), ugyancsak a járás első tisztviselője tölti be. Gyakorlati intézkedésre február 8-án került sor, amikor a községi elöljáróság kinevezését tárgyaló pártközi értekezleten a járás főjegyzője, a nemzeti bizottság elnöke és a községben működő pártok (SZDP, NPP, FKGP, MKP) vezetői vettek részt. A kinevezendő bíró, törvénybíró, közgyám, pénztárnok és 10 elöljáró személyére tettek javaslatot, a jelöltek
