Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek
Az I. világháborút követően kiteljesedő gazdasági válság hatásának csökkentésére 1922-ben a községben is megalakult a nyomorenyhítő bizottság. Szociális kérdésekkel foglalkozó testület munkájában 7 földműves, 14 értelmiségi, 4 iparos és kereskedő valamint 2 háztartásbeli vett részt. Nagy Ipoly segédlelkész, akit a váli járás segélybizottságába delegáltak, látta el az elnöki feladatokat, Priszlinger Antal kántortanító pedig a jegyző feladatkörét. Támogatásáról biztosította a bizottság munkáját a képviselőtestület is, de meg kell állapítanunk: jelentősebb eredmény nélkül, mert nem tudtak munkaalkalmat teremteni a községben, s a meghirdetett gyűjtőakció sem zárult jelentős sikerrel. Az Etyeki Polgári Olvasókör és a Római Katolikus Olvasókör kezdeményezésére analfabéta-tanfolyamot indítottak, a háziipari tevékenység fellendítése érdekében kosárfonással ismertették meg az ínségeseket. 1922—1923 telén stabilizálódott a helyzet, a munkanélküliek, ha a községben nem is, de a fővárosban alkalmi munkát mindig találtak. így a községi elöljáróság mindössze 22 személyt vett fel a segélyezendők lajstromába. 74 Szociális feszültségek, szociáldemokraták szervezkedései arra ösztönözték Fejér megye vezetőit, hogy figyelmüket az 1922. évi választásokra összpontosítsák. Nagy Pál főispán a jegyzők segítségével tájékozódott a választási küzdelmekről. Czanik István 1922 tavaszán számolt be a főispánnak a választók hangulatáról. Jelentésében kiemelte: a választók véleménye még nem alakult ki. Programbeszédet egyetlen jelölt sem tartott, sőt, azt sem tudták, hogy a hivatalos jelöltön kívül kik fognak még fellépni s milyen programmal a váli választókerületben. A hivatalos jelöltnek, Vasadi Balogh Györgynek komoly ellenfele lehet a községben Pátrovits János pusztazámori lakos, akit a választók nagy része személyesen ismer. Ugyancsak a hivatalos jelölt ellen lépett fel a római katolikus esperes plébános Fritzenschaft János, aki kijelentette: „mindent elkövet, hogy a kormány jelöltje egyetlen szavazatot se kapjon." Bonyolította a helyzetet, hogy Vasadi Balogh propagandát még kortesei útján sem fejtett ki a községben. Tömegbefolyása csak azt követően növekedett, hogy a községi értelmiség támogatta, s befolyásukat érvényesítve a választók jelentős részét a hivatalos jelölt mögött sorakoztatták fel. Az etyeki választók közel 2/3-a a választási küzdelemből győztesen kikerülő Vasadi Balogh Györgyöt támogatta. 75 Már a választásokat megelőzően az érdeklődés homlokterében a Nagyatádi-féle földreform végrehajtása állt. Jóllehet 1921 tavaszán kezdődtek meg a helyi tárgyalások, csak 1924-től következett be változás. A házhelyek kiosztását késleltette, hogy a község belterületének közvetlen közelében a kisgazdák földjei terültek el, s az igénylők, szűkös anyagi helyzetük miatt, nem tudták megkezdeni az építkezést. Práger Mór, a székesfehérvári káptalan birtokainak bérlője azzal igyekezett elejét venni a földigénylők között jelentkező elégedetlenségnek, hogy 90 hold kukoricaföldet adott ki harmados művelésre. Hosszas tárgyalások után az etyeki földigénylőket a Metternich-Sándor család boti uradalmából elégítették ki, közel 480 hold földet osztottak fel. 70 A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása a birtokviszonyokban nem eredményezett döntő változást, a nagybirtok továbbra is megtartotta vezető szerepét. A paraszti társadalmon belül megnőtt az életképtelen kisgazdaságok száma, így a házhelyek, a földek juttatása csak ideiglenesen enyhítette a társadalmi feszültségeket.
