Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek
kórház is. A tűzvészek megakadályozására Britvetz Lajos jegyző parancsnoksága alatt jól szervezett önkéntes tűzoltóegyesület működött. 1913-ben felújították a tűzoltószertárat is. 1912-ben megkezdődött a községi óvoda építése, az új létesítményre 20 000 korona kölcsönt vettek fel, s igénybe vették a vallás- és közoktatásügyi minisztérium segélyét is. Napközi otthon létesítését azonban elvetették, az alispánhoz eljuttatott határozatot azzal indokolák, hogy a községben „régi időtől fogva az a szokás, hogy a mezei munkára menő szülők, ha gyermekeiket otthon gondos felügyelet alatt nem hagyhatják, a mezőre magukkal viszik, ott közelükben tartják." Gondot fordítottak a belterület karbantarátsára is, kaviccsal, murvával borították az utcákat, a Pusztazámori utca kikövezését 1912-ben határozták el. A Székesfehérvári Államépítészeti Hivatal 1914 tavaszán megkezdte az Alcsút—Etyek—Bia községeket összekötő út felújítását. A felújítási költségek csökkentése érdekében arra kérte a községet, hogy a kőbányából ellenszolgáltatás nélkül termelhessék ki a követ. Azzal járult hozzá a képviselő-testület a kéréshez, hogy a vértpusztai szőlőktől az alcsúti határig szórt kővel építsék ki az utat. Burger Simon körorvos javaslatára megszüntették az ún. Magyar kútnál az állatok itatására felállított vályúkat. 1908-ban határoztak arról, hogy a kutat befedik és szivattyúval látják el. 1911-ben a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal tervei alapján a forrást betonmedencével vették körül, föléje egy kupolaszerű boltozatot emeltek, a túlcsorgó vizet elvezető csatornát pedig kiköveztették. Az első telefonkészüléket 1909-ben vezették be a községbe, nevezetesen a községi elöljáróság, az Etyeki Takarékpénztár épületébe és Fleischmann Ignác kereskedésébe. Évek óta gondot jelentett a postai küldemények szállítása, illetve a postai küldemények többnapos késéssel érkeztek a községbe. 1904-ben kéréssel fordultak a Soproni Posta és Távírda Igazgatósághoz, hogy Bia és Etyek között postakocsijáratot rendszeresítsen. A járat felállítására azért nem került sor, mert a képviselő-testület nem szavazta meg a 80 korona szállítási többletköltséget. 54 * 1914 augusztusában, a Szerbia elleni hadüzenettel egy időben általános mozgósítást rendeltek el. A háború híre lelkesedéssel töltötte el a lakosságot, csak az év őszétől a sebesültekről, a holtakról érkező tudósítások töltötték el aggodalommal az otthoniakat. Mind gyakrabban és egyre tömegesebb méretekben kézbesítették bevonulási parancsokat, s a munkaképes férfilakosság jelentős hányadát az olasz és az orosz hadszíntérre vezényelték. A hadba vonultak a 17. honvéd gyalogezredben, a 17. népfelkelő gyalogezredben, a 6. honvéd huszárezredben, a 31. gyalogezredben és a 3. császárvadász-ezredben teljesítettek szolgálatot. 55 Munkaerőhiány lépett fel a községben, amelyen úgy igyekeztek segíteni, hogy orosz hadifoglyokat rendeltek Etyekre. 1914 őszén 40 galíciai menekült érkezett a községbe. 56 Az I. világháború éveiben fokozottan jutott érvényre a szociális nyomorúság. A hadisegélyek nem csökkentették az ellentéteket, megnőtt a hadiözvegyek, hadiárvák száma. 1917 elejéig a bevonultak közül 17-en haltak hősi halált, számuk 1918. októberéig 150-re emelkedett. A
