Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

ellenforradalmat támogató angol különítmény hajói. Az egységek Dunapentelén lehorgonyoztak. Hamarosan ismertté vált, azzal a céllal érkeztek, hogy az ellenforradalmi rendszer urainak hatalomra jutását segítsék.

93 A zavaros helyzetben a román csapatok is átlépték a határt, és a főváros irányába nyomultak előre. A Fővezérség 1919. szeptember 9-én Siófokról jelentette, hogy „Ercsibe új csapatok ismeretlen számban érkeztek." Ujabb jelentés szeptember 13-ról: „Inotán és Ercsiben eddig ismeretlen erejű román csapatok". Három nap múlva a 4. tisztiszázad azt jelentette a fővezerségnek, hogy „Ercsi állomáson egy szakasznyi román őrség volt, szeptember 13-ig, amikoris elvonult." A II. Kerületi Parancsnokság szerint „Ercsiben 2 gyalogszázad állomásozik, román." A vezérkari főnökség II. csoportjának szeptember 18-án kelt tájékoztatása: „Román helyzet: Az Ercsiben álló 14., 39. és 54. sz. kórházi vonatokat a románok 1 tiszt és 10 főből álló fegyveres járőr kísérete alatt Budapest ny. p.u.-ra hozták. A Vöröskereszt védelmére való hivatkozással a személyzetet lelövéssel fenyegették, mindenkit azonnal leszállíttattak, a személyzet magántulajdonát és pénzét visszatartották. A panasziroda útján a szükséges lépések megtétettek." Egy október 1-i jelentés szerint „Ercsiben egy fél lovasszázad és Adonyban másfél lovasszázad van a román 5. Ros. ezredtől." Magyar katonai egységek mozgásáról első ízben az október 13-i helyzetjelentés ad hírt: ,,A 2. magyar vadászszázad okt. 11-én délután 5 órakor Ercsibe, egy része pedig Martonvásárha. bevonult. Ercsiben 7 román, aki ott és a környéken rekvirált, le lett fegyverezve. A Dunaföldváron lefegyverzett 2 román ugyancsak Ercsiben van őrizetben. Két román fogatolt jármű (lovaskocsi) és 3 teherautó, mely utóbbiak magyar eredetűek, Ercsiben lefoglaltattak és jelenleg a 2. vadászszázadnál vannak használatban."

94 A magyar csapatok szórványos ellenállása tovább fokozta, áttekinthetetlenné tette a helyzetet. A Fővezérség október 19-én kelt jelentés szerint kénytelen volt tudomásul venni, hogy „Az Érden, Ercsin, és Abán kb. 10 nappal ezelőtt lejátszódott incidensek kivizsgálására folyó hó 27-én egy entente bizottság szállt ki a nevezett községekbe." A kivizsgálás megtörtént. Eredményéről közelebbi adatok nem váltak ismeretessé. Egy érdekes mozzanat azonban igen. Nevezetesen az, hogy a Fővezérség 1919. november 1-i, Siófokon kelt jelentése arról számolt be, hogy az ercsi incidens kivizsgálásakor az ott levő román őrnagy elmondotta a Fővezérség részéről kiküldött Kun őrnagynak, „a román parancsnokságnak azt súgták be, hogy a magyar nemzeti hadsereg a románokat meg fogja támadni."

95 Az ellenforradalmi rendszer első intézkedései közé tartozott A Magyar Minisztérium 3886/1919. M. E. rendeletének életbeléptetése. Bevezetője szerint „A Tanácsköztársaság kormányzati rendszerének megszűnésével megszűntek mindazok a vármegyei, városi és községi szervek is, amelyek a tanácskormány megbízásából a közigazgatást intézték." 1919. október 30-án községi képviselőtestületi tagokat választottak, és a testületet kötelezték, hogy működését haladéktalanul kezdje meg. A jelöltek kiválasztásakor figyelemmel voltak az 1886. évi XXII. tc. rendelkezéseire, különösen arra, hogy ,.a képviselőtestület felerészben a legtöbb egye-