Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi
Sokan magukénak érezték, munkáját segítették. De többségben voltak, akiktől idegen volt a szövetkezés gondolata, akik az önálló parasztgazdaságokban látták a boldogulás útját. Pedig a közös gazdálkodásnak igen figyelemre méltó eredményei korán megmutatkoztak a községben. A VI./12. számú, Ercsi Egyesített Termelő Szövetkezetekben alakulástól kezdve a mezőgazdaság mindkét ágában elért eredmények jó, követendő példát mutattak. Különösen a növénytermesztés területére vonatkozott ez. Szentpéteri főintéző jól szervezte, irányította a gazdaság tevékenységét, amelyet hatékonyan támogatott a VI. sz. Ercsi Gazdasági Körzeti Felügyelőség is. A Szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején című, 1919-ben megjelent kiadványban arról olvashatunk, hogy „többek között az Ercsi Termelőszövetkezetek kertészei rendszeresen szállítottak Budapest lakossága részére friss zöldség- és főzelékféléket." 88 Újsághírekben szerepelt az is, hogy Ercsiben működik Európa legnagyobb kertészete. A lakosság ellátása szempontjából ennek igen nagy jelentősége volt, akárcsak a cukorrépa termesztésének. Azt a célt tűzték ki, hogy az állami tulajdonba vett cukorgyár répaszükségletét Ercsi és környéke területéről biztosítsák, hogy minél kevesebb szállítási igény, illetve költség merüljön fel. Az elgondolásokat azonban csak részben sikerült megvalósítani, a cukorrépa vetésterülete és a megtermelt cukorrépa mennyisége csak lassan emelkedett. Az 1919-es kampányban mindössze 2400 vagon répa érkezett a gyárba. Az üzem vontatottan, akadozva folyt, sok műszaki problémával kellett megküzdeni. Ennek oka nagymértékben az volt, hogy a cseh—morva szakemberek közül többen eltávoztak az országból. Őket azonban könynyebb volt pótolni, mint a hiányzó répát. A cukorgyári dolgozók Schummel Jánost választották meg igazgatónak. Első teendője volt gondoskodni arról, hogy a külföldre távozottak helyét magyar szakemberekkel, mérnökökkel töltse be. Kizárólag centrifugásokat nem sikerült helybeli dolgozókból kinevelni. Erre a nehéz és speciális munkára továbbiakban, évtizedeken át a Heves megyei Rózsaszentmártonból szerződtettek jól fizetett idénymunkásokat. A politikai életre vonatkozólag sem a község, sem a gyár területéről csak kevés adat, illetve forrás áll rendelkezésre. Inkább negatív utalásokkal találkozhatunk megyei szinten is. Például azzal, hogy a politikai viszonyok alakulása szempontjából kedvezőtlenül hatott, hogy nem került sor a KMP-szervezetek tervszerű és hatékony kiépítésére. Ennek ellenkező, biztató jelenségként olvashatunk viszont arról, hogy „Kommunista szervezkedésekkel mégis találkozunk . . . Ercsiben. Székesfehérvárott, sok helyen ugyancsak március derekán." Valóban csak Ercsiben került sor ténylegesen aktív kommunista szervezet létrehozására, amikor az Ercsi Földmunkás Szervezet testületileg csatlakozott a KMP-hez.™ Az elmaradt földosztás nyomán csalódottság érzése fogta el a paraszti tömegeket. A Tanácsköztársaság gyakorlata és a falusi parasztság igényei nem találkoztak. Ez az ellentmondás nem kedvezett a munkás— paraszt szövetség erősítésének. A kedvezőtlen közhangulatot fokozta a suttogó propaganda és a bújtogatás. Az a fenyegetőzés is, hogy a grófi család visszatér és a megtorlás nem marad el.
