Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Sokan magukénak érezték, munkáját segítették. De többségben vol­tak, akiktől idegen volt a szövetkezés gondolata, akik az önálló paraszt­gazdaságokban látták a boldogulás útját. Pedig a közös gazdálkodásnak igen figyelemre méltó eredményei korán megmutatkoztak a községben. A VI./12. számú, Ercsi Egyesített Termelő Szövetkezetekben alakulástól kezdve a mezőgazdaság mindkét ágában el­ért eredmények jó, követendő példát mutattak. Különösen a növényter­mesztés területére vonatkozott ez. Szentpéteri főintéző jól szervezte, irányította a gazdaság tevékenységét, amelyet hatékonyan támogatott a VI. sz. Ercsi Gazdasági Körzeti Felügyelőség is. A Szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején című, 1919-ben meg­jelent kiadványban arról olvashatunk, hogy „többek között az Ercsi Ter­melőszövetkezetek kertészei rendszeresen szállítottak Budapest lakossága részére friss zöldség- és főzelékféléket." 88 Újsághírekben szerepelt az is, hogy Ercsiben működik Európa legna­gyobb kertészete. A lakosság ellátása szempontjából ennek igen nagy je­lentősége volt, akárcsak a cukorrépa termesztésének. Azt a célt tűzték ki, hogy az állami tulajdonba vett cukorgyár répaszükségletét Ercsi és kör­nyéke területéről biztosítsák, hogy minél kevesebb szállítási igény, illetve költség merüljön fel. Az elgondolásokat azonban csak részben sikerült megvalósítani, a cukorrépa vetésterülete és a megtermelt cukorrépa mennyisége csak lassan emelkedett. Az 1919-es kampányban mindössze 2400 vagon répa érkezett a gyár­ba. Az üzem vontatottan, akadozva folyt, sok műszaki problémával kellett megküzdeni. Ennek oka nagymértékben az volt, hogy a cseh—morva szakemberek közül többen eltávoztak az országból. Őket azonban köny­nyebb volt pótolni, mint a hiányzó répát. A cukorgyári dolgozók Schummel Jánost választották meg igazgató­nak. Első teendője volt gondoskodni arról, hogy a külföldre távozottak helyét magyar szakemberekkel, mérnökökkel töltse be. Kizárólag centri­fugásokat nem sikerült helybeli dolgozókból kinevelni. Erre a nehéz és speciális munkára továbbiakban, évtizedeken át a Heves megyei Rózsa­szentmártonból szerződtettek jól fizetett idénymunkásokat. A politikai életre vonatkozólag sem a község, sem a gyár területéről csak kevés adat, illetve forrás áll rendelkezésre. Inkább negatív utalások­kal találkozhatunk megyei szinten is. Például azzal, hogy a politikai vi­szonyok alakulása szempontjából kedvezőtlenül hatott, hogy nem került sor a KMP-szervezetek tervszerű és hatékony kiépítésére. Ennek ellen­kező, biztató jelenségként olvashatunk viszont arról, hogy „Kommunista szervezkedésekkel mégis találkozunk . . . Ercsiben. Székesfehérvárott, sok helyen ugyancsak március derekán." Valóban csak Ercsiben került sor ténylegesen aktív kommunista szervezet létrehozására, amikor az Ercsi Földmunkás Szervezet testületileg csatlakozott a KMP-hez.™ Az elmaradt földosztás nyomán csalódottság érzése fogta el a pa­raszti tömegeket. A Tanácsköztársaság gyakorlata és a falusi parasztság igényei nem találkoztak. Ez az ellentmondás nem kedvezett a munkás— paraszt szövetség erősítésének. A kedvezőtlen közhangulatot fokozta a suttogó propaganda és a bújtogatás. Az a fenyegetőzés is, hogy a grófi család visszatér és a megtorlás nem marad el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom