Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Az ellátási gondok alapvetően a mezőgazdasági termelés erős hanyatlására voltak visszavezethetők. A rendkívül alacsony termésátlagokra jellemző, hogy 1916-ban a búza 6,3, a rozs 6,6, az árpa 6,8, a zab is csak 7,2 mázsát hozott katasztrális holdanként. Ezek a számok a következő háborús években tovább csökkentek. Különösen 1918 őszén, amikor a betakarítási munkák nagy része el is maradt. Munkaerő hiányában a termést csak nagyjából, feléért, harmadáért, részes munkában takarították be, illetve szedték fel a burgonyát, répát és törték a kukoricát. A háború végére nőttön-nőtt az elégedetlenség, és a társadalmon belüli ellentétek a végsőkig kiéleződtek. További, szinte megoldhatatlan problémát jelentett a frontokról hazatérő katonák ellátása. A testileg leromlott, kimerült, lerongyosodott férfiak ugyanis többségükben nem a munkaerőt, hanem az ellátatlanok számát gyarapították. 1918. november 4-én megalakult a Magyar Nemzeti Tanács Fejér megyei Bizottsága. Ercsiben ugyanaznap alakult meg a Nemzeti Tanács. A Magyar Népköztársaság kikiáltását, valamint a megyei és városi Forradalmi Tanács megalakulását Székesfehérváron 1919. március 23-án tartott gyűlésen jelentették be. Ezt követően a megyében elsőként Ercsiben jött létre a Forradalmi Tanács helyi szerve és a Községi Direktórium. Nem véletlenül. A cukorgyári dolgozók ugyanis kapcsolatban álltak a budapesti üzemekben, illetve Csepelen, Érden dolgozó bejáró munkásokkal, és így az eseményekről korán értesülhettek. Az üzemi munkásság körében erősebb volt a forradalmi változások igénye, intenzívebb a politikai érdeklődés, mint a parasztságnál. Az adott időszakban a közellátás volt a legkritikusabb terület. A Községi Direktórium első intézkedésével ezért foglalta le és mérette ki a kereskedők rejtett árukészleteit. Ezt követően köztulajdonba vette a nagyobb gazdaságokat és a cukorgyárat is. A szocializálás végrehajtására és a kialakulóban levő új rend védelmére Vörös Örséget szerveztek a községben.

82 Erőteljes baloldali politikai agitáció folyt minden téren. Feliratok éltették az oroszokkal szövetséges forradalmat. Az agitációt Takács Ferenc szobafestő és Huszár József ácsmester szervezték a faluban. A cukorgyárban megalakult a Magyar Kommunista Párt üzemi szervezete. Titkárának Baka Lajost választották meg. Erősödött a szakszervezeti munka. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkára Müller Károly lakatos lett.

83 A Forradalmi Munkás- Katona- és Földműves Tanács alakuló ülését 1919. március 23-án tartották meg. Napirendjén a következők szerepeltek: 1. csatlakozás a Magyar Szocialista Párthoz, 2. a helyi szovjet (direktórium) megalakulása és 3. egyéb indítványok.