Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd

54. Jager (Jaeger) Antal 60. Leitner György 55. Pranger (Tranger) Benedek 61. Dopita Jakab özvegye 56. Vidvindints Jakab 62. Jónás Lőrinc 57. Bajnanszky János 62. 1/2 Baltzer Márton 58. Rolland Ferenc 63. Baranits Márton 59. Leiszner József „Préss házakban lakó szőllőművesek" 1. Schrödl András 3. Khern József 2. Udvay (Udvary) János 4. Ring József „Másoknál zsellérképpen lakó szőllőművesek" 20. Majtzler József 2. Fernvágner 21. Horváth András 3. Picha Venczel 22. Szabó József 4. Kugyellák József 23. Natta Gábor 5. Vagner (Wagner) József 24. Thüll János 6. Güllner János 25. Endres Bernhard 7. Gákovits Mihály 26. Bamberger Antal 8. Maurer Mátyás 27. Progel Márton 9. Meszner Ferenc 28. Albecker József 10. Baltzer József 29. Tüllner Márton 11. Natta Jakab 30. Koch József 12. Strauch Bernhárd 31. Hantzler Márton 13. Fantsik (Fantsek) Pál özvegye 32. Czin Mátyás 14. Czifári Ignác 33. Bodnár János 15. Prehoda János 34. Vegman (Wegmann) György 16. Csernyák Mihály 35. Veber (Weber) Márton özvegye 17. Pátzas (Pátzius) János 36. Maurer József 18. Szokol Gáspár 37. Baranits György 19. Koch György A családnevek alapján nyolc magyar, 75 német, 14 délszláv, valószínűleg sokác és 11 szlovák eredetű családot feltételezhetünk. A lakosság etnikai megoszlása megközelítőleg olyan, mint 1774-ben. Az 1850. évi népszámlálás viszont 31 magyar, 603 német és 11 sokác főt mutatott ki. Feltehető, hogy a sokácok és szlovákok a többséghez, a németekhez asszimilálódtak, avagy az összeírok egyszerűen hamisították az etnikai adatokat.

98 Tudjuk más forrásokból, hogy az iskolai oktatás is német nyelven folyt, 1846-ban tanítójuk Josef Fuss volt, aki egymaga 114 gyermeket tanított.

99 Mivel egy vallásúak és egyformán szegények voltak, a különböző etnikumok között az összeházasodás is könnyen ment. Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy a korabeli értékelő források mennyi hamis adatot rögzítettek. Fényes Elek is német-tót lakosságúnak mondja, sőt a Pesty Frigyes féle gyűjtés során maga Braun Sebestyén bíró és Fusz József nótárius (úgy látszik, tanító és jegyző is volt) vallják, hogy a község „eleinte tótok által telepített diós erdő helyre, onnan nyerte is tudomásunk szerint Órás (orach) nevét.

100 Ezt változtatta az uradalom szerintük Diósdra. Maguk közt falujukat Órásnak nevezik, ez szerepel igen gyakran a tétényi anyakönyvekben is, csak az „írásokban