Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd

1407. június 28-án Theten-i Péter, Dyodi Péter, Pál és Péter fia Vid, 30 végül 1407. július 18-án Dyodi Vid. 31 A közeli dátumoknál az első a ki­rendelést, a második a jelentést jelzi. A fenti adatok ékesen bizonyítják a Diódy nemzetség jelentős közéleti tevékenységét, másrészt tájékoztatást adnak a nemzetség kiterjedt voltáról. A XV. század elején feltűnik egy új család, a Csévi Sáfárok. Tagjai másfél évtizeden át mozgalmas szerepet játszanak Diód életében. Ugyan­is Csévi (Chew-i) Sáfár (Saphar) István fia Miklós, ennek fiai Dénes és István elhalt Zsigmond testvérüknek birtokrészét elzálogosítják 1417. má­jus 4-én Fedémesi Miklósnak mindössze 50 Ft-ért. 32 Két napra rá Csévi Sáfár István fiai: Miklós és János rokoni szeretetből és a tőle felvett 200 Ft fejében az előbb említett Födémesi János fia Miklósnak elzálo­gosítják a Diódnál levő, helyesebben a Diódon fekvő kőből épített kas­télyt, a castellum lapideum-ot és a Duna mellett fekvő hét jobbágy tel­ket az „említett Diódon". Ezek egykor zálogban voltak a szenterzsébeti Mykch bán és felesége kezén, de a Sáfárok fenntartják a templomra vo­natkozó kegyúri jogaikat. 33 Még ugyanezen év augusztus 24-én Sáfár Já­nos és Miklós eladják néhai testvérük gyoghi birtokrészét, amelyen kas­tély és kert van, Fethel és Kewel pusztákkal 1500 Ft-ért nővérüknek, Chapy András feleségének, Katalin asszonynak 3 ^ De egy évre rá éppen a két eladó 1418. július 21-én nővérük beiktatásánál ellentmondott. 35 Ugyanez az oklevél megnevezi a Szent Szabina és Szent Bertalan temp­lomokat is. A fenti zavaros birtokügyben közel egy tucat oklevél beszá­mol egy hosszadalmas peres eljárásról. Mi azért követjük ezt, mert mind­untalan újabb és újabb perek merülnek fel az oklevelek hosszú sorában. A fenti ügy a budai káptalan elé került és egy érdekes fordulat történt. Még ez év nov. 23-án nemcsak Sáfár Miklós és László szerepel eladó­ként, hanem Födémesi Miklós is. A gyodi birtokrészeknek, továbbá Fe­thel és Kewel pusztáknak az ára leszállott 1000 Ft-ra, a vevő változat­lanul Batthyán-i Chapy András felesége Katalin. 36 öt napra rá Zsig­mond király utasítja a budai káptalant a birtokba való beiktatás elvég­zésére. Ismét említi a kőből épített kastélyt, a templomot és a két pusz­tát, valamint a vevőt, az új birtokost Chapy András feleségét, Gutori János leányát, Katalin asszonyt. 37 A beiktatás végül is 1418. dec. 15-én ellentmondás nélkül megtörtént. 38 Ügy látszik az élet akkor sem volt egyszerű. Üjból váratlan dolog történt. Perényi Miklós Katalin asszony birtokait és a várat, a kővel kerített kertjét, meg a diódi birtok részeit egyszerűen elfoglalta. Most már nemcsak Katalin asszony, hanem fia Chapy Antal is tiltakozott a budai káptalannál. (1419. márc. 31-én). 39 Közben a Sáfárok nemcsak Diódtól váltak meg, hanem Ebentől, a ké­sőbbi Törökbálinttól is. Sáfár László Zsigmond király előtt hozzájárul ahhoz, hogy atyja és Miklós nevű testvére Eben birtokot, amely Pilis megyében fekszik, eladja Zolkóczy Mártonnak és Gergelynek/ 0 Katalin asszony diódi birtoklása még mindig nem lehetett zavartalan, mert Mik­lós nádor Sáfár Miklós fiait 1422. jan. 13-án újra megidézteti a diódi birtokperben a király öt éve kelt oklevele alapján/ 11 Chapy Andrásnét 1422. április 27-én most már a fehérvári káptalan újra beiktatja a dyodi birtokba/' 2 Ebben az oklevélben részletesen felsorolják a birtok tartozé­kait. Így Diódy Pál szomszédságában kapott négy lakott és egy elha­gyott jobbágy telket. Eben faluban ugyancsak három lakott és egy lakat­lan jobbágy telket. (Ügy látszik a Zolkóczy ak fentebb említett birtokvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom