Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)
de Budapesttel is. Pestről jött a faluba, mint politikai megbízott Rázsó Gyula, és Tömpe József gyári munkás. Az utóbbi a szakszervezetet irányította. 114 A Tanácsköztársaság ideje alatt a termelés fegyelmezetten folyt, különös esemény nem történt. A Tanácsköztársaság leverése után, azonban kemény üldözés vette kezdetét, melynek végső akkordja volt az 1920 tavaszán a községben szervezett külön katonai védelmi bizottság. 114/3 Rázsót és Tömpét már a román megszállók elhurcolták, és fogságban tartották. 115 Németh József földmunkást — noha a Munkástanácsnak nem volt tagja internálták és csak 1924-ben került szabadlábra a szociáldemokrata párt intervenciójára, de rendőri felügyelet alá került. 116 Érdekes módon, Fonod Gyulának, a direktórium elnökének nem történt bántódása, csak megfigyelés alatt tartották és a politikai tevékenységben gátolták. 117 Viszont még 1931-ben is figyelemmel kísérték a Tanácsköztársaság idején funkciót vállalt, a leverés után elmenekült és évek óta Belgiumban élő Beim Béla feleségének hazalátogatását. 118 Az 1919-ben tanácsköztársasági funkciót viselteket nem egyformán üldözték. 1931-ben és 1935-ben az egykori tanácstagok közül hárman is tagjai voltak az elöljáróságnak (Sefcsik, Csiák is) ketten pedig a képviselőtestületnek (Fonod, Tolnai). Az 1920-as (Nagyatádi-félé) földreform során egy későbbi állítás szerint, 178 kh földet és 30 házhelyet osztottak ki a csabdiaknak. 119 Ez azonban vagy utólagos szépítés, vagy a kiosztás más község határában történt, mert 1921-ben a megyei hatóság azt állapította meg, hogy kishaszonbérletre alkalmas terület a faluban nincs, 15 házhelyigénylő van, de közülük is csak 11-en fizették be a kataszteri és telekkönyvi rendezés költségét. 120 Mindenesetre 1931-ben a gazdasági válság tetőzése idején a faluban 123 mezőgazdasági munkás, 72 ipari és kereskedelmi alkalmazott volt ellátatlan. Sürgős segélyként 13 felnőtt ruhára lett volna szükség. 121 A birtoklási viszonyok, mint erre már utaltunk, főleg a Horthykorban erősen megváltoztak. 1931-ben, mint legtöbb adót fizetők a következők voltak képviselőtestületi tagok: gr. Pálffy-Duan József, dr. Vállay Bertalan, özv. Pongrácz Jánosné, özv. Beck Mórné, Szirovatka Károly, Pongrácz Dezső, özv. Fantusz Henrikné, Fülöp Mihály, Horváth Sándor, özv. Zsuk József né. Közülük 1935-ben kimaradt dr. Vállay Bertalan (nyilván elköltözött), Pongrácz Dezső, Fantusz Henrikné, Fülöp Mihály, és özv. Zsuk József né. Helyükbe lépett: Bélák Dezső, Virág József ref. lelkész, Domokos József és özv. Józsa Ernőné. 122 A régi közbirtokosok közül tehát alig maradt valaki, de a legvagyonosabbak is sűrűn változtak. 1927ben a virilisták közül egy nagybirtokos (persze ez csak kb. 500 holdast jelent), 5 középbirtokos (nyilván ez sem mind 100 holdon felüli), 1 kereskedő, 1 földbérlő, az evangélikus lelkész és egy kisbirtokos. i22ía A gazdálkodás színvonala és minősége alig változott. 1931-ben a kisbirtokosok kataszteri holdankénti átlagtermése a következő volt: búza 3,5, rozs 3,5, tengeri 7, burgonya 25 q. 123 Ugyanez évben a faluban 132 q vetőmaghitelt kértek, de csak 90 q-t utaltak ki a 20 holdon aluli gazdáknak. A községi képviselőtestület választotta ki az igénylők közül a legrászorultabbakat. 124 A kor igényeinek megfelelően, új gazdasági szervezeteket hoztak létre. 1931-ben már volt a faluban Hitelszövetkezet,
