Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

István ellen adtak ki körözést.

55 A gyanúsítottakról nem tudjuk, helybeliek voltak-e. IV. Csabdi lakosságának 1848 előtti vallási megoszlásáról a következőket tudjuk: r. kath. ref. ev. izraelita 1769 85 165 80 ? 1786 124

56 ? ? ? 1830 344 295 141 80

57 1850 ? ? ? 95

58 1869 429 355 153 4 g 58a Kétségtelen, hogy ezekbe a számokba 1830-tól kezdve a vásztélypusztai lakosságot is beleszámították, így emelkedett a katolikusság létszáma többséggé. Vásztély ugyanis katolikus lakosságú volt. Szomszédos községek lakosainak később írásba foglalt, de homályos visszaemlékezései arra utalnak, hogy 1715-ben Vecsey K. András prédikátor fiaival, Istvánnal és Zsigmonddal Gyermelyről Csabáiba költözött, egyik fia ott is maradt tanító levitaként.

59 Ez ebben a formában nyilvánvalóan tévedés, hisz azt sem tudjuk, 1715-ben egyáltalában lakott hely volt-e már Csabái, de ha igen, akkor is csak a Barczák lakhattak ott, olyan kevesen, hogy ott prédikátornak semmi tennivalója nem akadt volna. Bizonyos azonban, hogy 1740-ben Fejér megye közgyűlése eltiltotta a csabdi református prédikátort a működéstől.

60 Tehát akkor lehetett ott prédikátor. Bizonyos az is, hogy ez csak átmeneti működés lehettett, hisz akkor mint Fónoá kimutatja, a csabdi reformátusokat rendszeresen Bicskén anyakönyvezték. Ez semmi esetre sem történt volna meg, ha Csabáin csak néhány éven át is református prédikátor működött volna. Talán az itt eltiltott prédikátor azonos volt azzal a „csabdi preceptorral" (tanítósegéd), aki ugyanebben az időben a bicskei református anyakönyvben szerepel.

61 Bizonyos valószínűséggel következtethetünk arra is, hogy ennek a preceptornak a megyei hatóságon is reakciót kiváltó csabdi működése volt az alapja a fentebb idézett, Vecsey K. Andrásról szóló elbeszélés keletkezésének is. 1748-ban az energikus és türelmetlen Bíró Márton veszprémi püspök feljelentést írt a Helytartótanácshoz, azért, hogy néhány évvel ezelőtt a csabdi protestánsok haranglábat létesítettek és rendszeresen harangoztak, Pál Ááám házánál pedig a tilalom ellenére össze szoktak jönni.

63 Egyidejűleg megtiltotta, hogy a bicskei református prédikátor a csabdi reformátusokat az ottani luteránusokkal megeskesse.

64 Ez a tilalom nyilván az 1691. évi Explanatio Leopoldina alapján állott, és az ellen tiltakozott, hogy a református prédikátor házasságkötésnél való közreműködés céljából Csabáira, mint nem artikuláris helyre kimenjen. Emiatt viszont a csabdi reformátusok is panaszkodtak, hogy vallásuk gyakorlásában gátolják őket.

65 A Helytartótanács felszólítására Fejér megye közgyűlése által kiküldött szolgabíró Csabáin tanúkihallgatást tartott, melynek során kiderültek a következők. A csabdi evangélikusok a tordasi lelkész gondozása