Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

néha perlekedtek is felette,

25

, de maga a puszta jó ideig csak legelő maradt. Ha nem is hihetünk annak a megyei adóösszeírásnak, mely szerint 1774-ben mindössze 2 hazátlan zsellér élt ott 2 lóval,

26 1786-ban az egyházi összeírás is csak 18 lelket talált ott,

27 II. Józsefnek történeti irodalmunk által megbízhatónak elismert, 1784 és 1787 között készült népösszeírása is mindössze 32 lelket talált itt. Ebből 15 a nő, 5 a 12 éven aluli, 4 a 13—17 év közötti fiú gyermekeké. A 16 férfi közül 5 nős, családos, 11 pedig nőtlen vagy özvegy, köztük 1 idegen izraelita. Az öszszeírás csak 7 férfiról állítja, hogy zsellér, de ez sem felel meg a szokásos szóhasználatnak, mert az 5 család, illetve 32 személy mindössze 4 házban lakott,

28 zsellér alatt pedig általában saját házában élő személyt értettek. Egészen nyilvánvaló, hogy a pusztán élők mind a közbirtokos földesurak cselédjei voltak. Azért ennyire kevesen, mert kicsiny volt a földművelés, az állattartáshoz pedig elég volt ennyi ember is. A XIX. század első felében a menyődi legelő egy részét feltörték, felszántották, ez nagyon fellendítette a puszta lakosainak számát. Fényes nem ír lélekszámot, csak annyit, hogy a puszta Cece és Hard, puszta között van.

29 1850-ben viszont 33 házat és 273 lakost említenek itt.

30 Ha ez igaz, akkor a földművelés elterjedésével nagyon kiugrott, és később, Hard puszta fejlesztésével esett vissza. Lehet azonban, hogy ez a nagy lélekszám elírás. 1913-ban ugyanis, amikor a Cecéhez tartozó külterületek száma és lakossága már nagyon megnőtt, mindössze 98 lakosa volt.

31 Ez a lélekszám fejlődött 1933-ra 157-re.

32 Természetesen a termelőszövetkezetek megszervezése után, a gépesítés fejlődésével ezek a puszták szükségtelenné váltak, a lakosok maguk is a községbe betelepülésre törekedtek, így 1970-re Menyődnek csak 5 lakosa maradt,

33 nyilvánvaló, hogy ezek is rövidesen elköltöznek. Források: 1 Az alábbiakban használt forrásrövidítések azonosak a Cecénél használtakkal. Felsorolásukat ld. Cece 1. jegyzet. 2 Lásd Cece 2—5., 7. jegyzet. 3 Csánki III. 338 1. 4 Csánki III. 338. 1., Zsigmond-kori okit. II/l. 2328, 2660, 2958, 3296, 3297 sz.; Érszegi Géza: Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent magánlevéltárában. FMTÉ. V. (1971) 234, 235, 244. 1., 229, 230, 233, 236, 277, 278. sz. 5 Érszegi az előző jegyzetben i. m. 242, 253, 259, 260 1., 283, 311, 312, 342. sz. 6 Zsigmond-kori okit. H/2, köt. 7485 sz., OL. Kamarai lt. E. 156. UeC. 37/16. 7 OL. Kamarai lt. E. 156. UeC. 37/19. 8 OL. P. 707. Zichy család lt. 99. cs. f. 133 lt. K. n. 9. 9 FmL. Conscriptiones Dicales 1774—1775. Menyőd. 10 Kiss Lajos: Fejér megye helységneveinek etimológiája. Kézirat. FmL. 11 Zsigmondkori okit. II/l. 2660, 2958, 3296, 3297. sz. 12 Uo. 13 Zsigmond-kori okit. II/2. 7485. sz. 14 Érszegi a 4. jegyzetben i. m. 234—5. 1. 229, 230, 233, 236. 1. 15 Érszegi a 4. jegyzetben i. m. 244. 1., 277, 278. sz. 16 Érszegi a 4. jegyzetben i. m. 253. 1., 311, 312. sz. 17 Érszegi a 4. jegyzetben i. m. 259—260. 1., 342. sz. 17a Illyés Gyula: Kamaszizmok tündérszárnyán. Rakéta c. lap, 1978. 4. sz.