Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)
is kapott Zemplén és Borsod megyében. 12 1410-ben azonban egy Menyőd határát érintő határjárás ellen már Menyődi János fia Fábián tiltakozott. 13 Egy emberöltővel később, 1464-ben Menyődi Mihály sorozatosan királyi embernek volt kiküld ve különböző Fejér megyei vizsgálatokra, 14 tehát tekintélyes ember lehetett. 1483-ban és 1486-ban ugyanő a fehérvári keresztes konvent ügyvédjeként járt el perekben. 15 1517-ben pedig Menyődi Izaiás szerepel királyi emberként. 16 Hogy fia vagy más rokona volt-e Mihálynak, nem tudjuk. 1537-ben már Menyődi Izaiás sem él, most már özvegye, Katalin, akit Menyődi Mózes képvisel, perlekedik a fehérvári konventtel egy mohai jobbágya ügyében, aki az ő birtokáról a konvent birtokára költözött. 17 Ez utóbbi adat azért érdekes, mert eszerint Menyődi Izaiásnak más Fejér megyei faluban is volt birtoka. Nincs történelmi adat arra, amiről a környékbeli lakosság meg van győződve, hogy itt középkori vár lett volna. 17a Viszont a Menyődiek, legalább ekkor már nem egyedüli birtokosai voltak a falunak. Egy 1573-ból való összeírás szerint ugyanis a falut 17 nemes család birtokolja. Nemességük elismert, királyi adót sem fizetnek. Ezek szerint a falu a XVI. században egy telkes kurialista kis nemesekből állott. Hogy valamikor az egész falu a Menyődieké volt-e és apránként oszlott meg több család között, részben bevándorolt és befogadott, részben egyenesági, esetleg nőági leszármazottak között, vagy eredetileg is sok parasztsorban élő nemesé volt, akikből kiemelkedett egy-egy jelentős tag, mint Menyődi Besenyő János fia Demeter, később Menyődi Mihály és Menyődi Izaiás, a rendelkezésünkre álló adatok alapján nem állapítható meg. 18 A falu középkori nagyságáról nincs adatunk. 1542, Fehérvár eleste óta a török állandó közlekedési útjában feküdt, nyilvánvalóan török uralom alatt állott és a töröknek is fizetett. 1573-ban még 17 nemes családból állott, tehát még bírta magát. Ekkor nemes lakói, minthogy katonai szolgálatot a legközelebbi magyar végvárak távolsága miatt nem tehettek, pénzbeli szolgálatot tettek a legközelebbi végvárnak Palotának (Várpalota). Ez a szolgáltatás elvileg évi 16 Ft lett volna, de a menyődiek panaszkodtak, hogy a palotai kapitány ezen kívül még egy vágóökröt, 2 rókabőrt, két várbeli tiszt 1—1 pár csizmát és 2 Ft értékű pokrócot hajtott be rajtuk, az összeíráson Thury Benedek várkapitánytól való féltükben nem mertek megjelenni. 19 A palotai kapitány pedig 1578-ban azt állította, hogy két éve semmit sem lehetett rajtuk behajtani. 20 A 15 éves háború során, amikor a császáriak is, a törökök is ismételten ostromolták Fehérvárt, a falu elpusztult. 1617-ben már elhagyott lakatlan falunak mondják. 21 Pusztán is maradt. Mint nemesi elhagyott falu, tulajdonképpen uratlanná vált, és ezt az uratlan pusztát adományozta Lipót Cecével, Harddal és néhány egyéb faluval együtt 1702-ben Meszlényi Jánosnak és Mátéffy Mihálynak. 22 Nincs adatunk arról, hogy az új birtokosok, akik közül Meszlényi még egy sor Fejér megyei falunak is urává lett, 23 megkísérelték volna Menyőd betelepítését. Menyőd a Meszlényi és Mátéffy leszármazókból, valamint néhány vásárlóból alakult nagy létszámú nemesi közbirtokos urak allodiális jószága maradt, ahol főleg legeltető állattartást űztek. 24 Menyődnek a szomszédos falukkal, így Vajtával való határát megállapították ugyan,
