Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

125 Uo. 1945. szept. 9. 126 Uo. 1945. szept. 3. 127 Uo. 1946. nov. 23. 128 Uo. 1947. márc. 28. 129 FmL. A Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság iratai 1946—1948. 12. d. (Népiskolák tanerőinek és tanulóinak nyilvántartásai.) 130 Községi képviselő-testület jegyzőkönyvei 1946—1947. 131 Uo. 1946—1948. 132 Községi ir. 1949—1818. sz. 133 Gergelyi Béla kézirata. FmL. A Kossuth Tsz-be az öreghegyi, az Űj Élet Tsz-be pedig a daruhegyiek tömörültek. 134 Gergelyi Béla kéziratában kitér az elószállási népoktatás 100 éves történetére. Innen is tudjuk, hogy az első népiskolát az uradalom szervezte meg, amelyet Kántoriskolának neveztek. Ebben az oktatást 1875-ben kezdték meg, és a tanítást a mindenkori kántortanító végezte. Az uradalom azonban csak a cselédek fiait engedte iskolába járatni, illetve nem adott sokáig engedélyt arra, hogy az öreghegyi lakosok fiai rendes tanulóként az iskolát látogathassák. Később havi két forint, majd ennek megfelelő összegű korona lefizetése ellenében néhány gazdafiúnak adtak lehetőséget, hogy az uradalmi iskolát látogathassa, és ezek rendes beírt tanulók voltak. Az iskolából valami ok folytán kizártak azonban magániskola látogatására kényszerültek. Ez a hagyomány szerint igen primitív intézmény volt, és ismeretes ez Előszállás-pusztán a korábbi évtizedekben is. A szegénysorsú napszámosok fiai főleg magánházaknál szervezett tanfolyamokon sajátították el az írás és olvasás, számolás, valamint a vallási ismereteket. A magániskolák nem rendszeresen működtek, hanem alkalomszerűen, amikor a betűvetés és más elemi ismeretek oktatására alkalmas egyén érkezett a pusztára, aki néhány hónapig hajlandó volt bérezés ellenében tanítani. Ezek a vándortanítók sok esetben nem is rendelkeztek megfelelő képesítéssel, csupán előtanulmányaik alatt sajátították el azokat az ismereteket, amelyeket a pusztákon, a kisebb falvakban előadtak. Igen sok volt közöttük az obsitos katona. Az uradalom a cselédgyerekek iskolájának megszervezése után sokáig nem tett lépést arra, hogy az aratómunkások, a szegődményesek és egyéb uradalmi jogviszonyon kívül állók fiai számára biztosítsa az oktatást. Csak a század elején, 1909-ben került sor arra, hogy további három iskola létesült az uradalom területén. Előszálláspusztán, Róbertvölgyben, Kelemenhalomban 1—1 tanterem létesült. Az előszálláspusztai új iskola lett a leányiskola. Ekkor már lehetőség volt arra, hogy a cselédgyerekeken kívül valamenynyi elószállási és a környező pusztákon élő napszámosok fiai is látogathassák az iskolákat. Nagyobb előrehaladás 1913-ban történt, amikor állami segítséggel öreghegyen, Daruhegyen újabb három tanterem létesült. Az öreghegyi 2, a daruhegyi 1 tantermes iskola volt. Az utóbbit 1930-ban még egy teremmel bővítették, az öreghegyi pedig az 1942. évi oktatási törvény értelmében általános iskolává fejlődött és nyolc osztályosra változott. Ekkor a korábbi három tanerős iskolát öt főre bővítették. 135 KSH. Fejér megye fontosabb statisztikai adatai 1956—1976. A KSH Fejér megyei lg. kiadványai.