Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

élt. A pusztáknak ez az elhelyezkedése az uradalmi szempontoknak meg­felelt. A puszták közül kiemelkedett az uradalmi központ, a kastéllyal, a templommal és az uradalmi épületekkel. 1851. évi leírás szerint az elószállási kastély igen szép, melyhez an­gol kert csatlakozik, több halastóval, gyümölcsössel, veteményes és virá­gos kertekkel, méhessel, vízeséssel. 58 Három évtized múltán Előszállás pusztán a következő épületek voltak: templom, kastély, az iskola a ta­nítói lakással, 3 tisztilak, díszkerti üvegház, 11 cselédház, kocsma, mag­tár, présház, félszer és istálló, 2 pajta, ellenőrlakás, szárazmalom és 3 bi­kaistálló. Gulyamajorban 2 cselédház, 2 gulyaistálló, ököristálló, Kelemen­halomban magtár és ököristálló, magtár és gulyaistálló, félszer és istálló, birkaistálló, takarmányos pajta, 3 cselédház, az iskola a tanító és major­gazda lakásával együtt. 1869-ből adatunk van arról, hogy a felnőtt lakosság 63%-a nem tud írni, olvasni. Ez ebben az időben igen magasnak tűnik, de okát megtalál­juk. Az elószállási pusztákra a társadalom legszegényebb rétegei teleped­tek le, akik számára a művelődés elérhetetlen volt. Az elószállási iskola 1868-ban kifogástalan állapotban volt. Fenntartója ekkor is az uradalom. A korabeli feljegyzés szerint az épület egy tanteremből egy tanítólakás­ból állt. A tanítás télen rendszeres volt, de tavasztól — őszig az iskolát csak kevesen látogatták. 1868 őszén 46 fiú és 47 leány volt iskolaköteles. A tanítót Egerből nevezték ki Előszállásra. Lesczik Gyula 1865-től taní­tott Előszálláson, de egyúttal harangozó és kántor is volt. 1842-től a pusz­tákon megnövekedett a zsellér lakosság száma. A tanító jövedelme ezután valamit nőtt, mert most már az uradalom mellett a lakosság is fizette. A megyei iskolatanács 1874. február 3-án az elószállási pusztákon élő tanköteles gyermekek iskoláztatási kérdéseiről határozott. Megállapították ugyanis, hogy a gyermekek nagyobb része nem látogatja az iskolákat. Ennek oka persze nemcsak a gyermekek és a szülők alacsony szociális helyzete volt, ami kétségtelen hozzájárult ahhoz, hogy megfelelő ruházat híján nem tudtak a gyermekek iskolába járni, hanem az oktatás rend­szertelen volta is. A tanköteles gyermekek összeírása ugyanis megtörtént, de a tanító, aki egyben a jegyzői teendőket is végezte, maga is elhanya­golta az iskolalátogatás ellenőrzését. A megyei szervek szorgalmazták, hogy Előszálláson e két státust betöltő tisztséget széjjel kell választani. 59 Az 1880-as években Előszálláson tanított Velinszky Ferenc, aki Ve­linszky László apja volt. Velinszky László, Előszálláson 1888. augusztus 28-án született. A család hamarosan Székesfehérvárra került, ahol Ve­linszky Ferenc az egyik elemi népiskola tanítója lett. A század végén 803 gazdasági cseléd művelte az uradalom 31 262 kat. holdat kitevő földjeit. E terület művelési ágai a következők: szántóföld 21 462, kert 117, rét 2109, szőlő 34, legelő 5324, erdő 1254, nádas 184 és földadó alá nem eső terület 778 kat. hold volt. Ebből az elószállási ke­rületre esett 3380 hold szántóföld, 52 hold kert, 630 hold rét, 8 hold szőlő, 927 hold legelő, 75 hold erdő, 46 hold nádas, míg a többi adómen­tes terület volt. Az uradalomban 11 gőzgép, 12 járgány, 10 cséplőszekrény, 61 vető­gép, 45 rosta, 842 eke, 12 trier, 16 szecskavágó, 221 borona, 183 henger, 292 igás szekér volt. 60 Ebből Előszálláson használtak 1 gőzcséplőt, 5 jár­gányt, 9 vetőgépet, 67 ekét, 2 jelölő ekét, 2 kapáló ekét, 3 db kettős

Next

/
Oldalképek
Tartalom