Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

gazdálkodása önállóvá váljék. Űj ügymenetet vezetett be, amely eltér a Dréta Antal apát által alkalmazottól. Zircen, 1824-ben központi pénztárt hoztak létre, ahová a zirci, sólyi, a polányi, a teveli, az olaszfalusi jövedelmeket az ispánok vagy a magtárosok befizették. A pénzt a birtokok kezelőitől a perjel vette át, akihez még az erdők és a mészárszék jövedelmei is beszaladtak. A perjel a központi pénztárból fizette ki a rendház fenntartására szükséges összeget, innen kapta az alperjel is a gazdaságok fenntartására szükséges pénzt, fizette a hivatalnokokat, az iparosokat, a szolgákat. A kiadásokról számadást vezetett az alperjel, de kötelessége volt lajstromba foglalni a kiadásokat és a bevételeket a pincemesternek és a konyhamesternek is. Az alperjel adott utasítást az uradalmi erdőkben a favágásra. A rendtagok ruházatáról a házgondnok gondoskodott, aki éppúgy a perjeltől kapta a pénzt, mint a templomgondnok. A perjel hetente (általában hétfői napokon) gazdasági tanácsot tartott. Ezen az alperjel, a házgondnok, a rendi ügyviselő vett részt, de havonta egy alkalommal megjelentek a gazdasági tanácsban a gazdasági tisztek is. Ekkor tárgyalták meg a tiszti jelentéseket, az apáthoz beadott kérelmeket, az elószállási kormányzó jelentéseit. A gazdasági tanácsban határozták meg az elkövetkező hetek munkamenetét is, itt döntöttek a gazdasági cselédség járandóságáról, a cselédfogadásról, azok kerületekbe történő beosztásáról, döntöttek a büntetésekről, azok mikénti végrehajtásáról. A gazdasági tanács üléséről jegyzőkönyvet vettek fel, amely feltünteti az ülés időpontját, a jelenlevők neveit, a megtárgyalandó ügy számát, annak rövid előterjesztését és a határozatot. A jelenlevők aláírásukkal hitelesítették a jegyzőkönyvet.

46 1823-ban megszüntették a direktori funkciót, ezután ismét szerzetes jószágkormányzók álltak az uradalom élén. Ügy látszik, hogy a szerzetes jószágkormányzók idején a gazdaság fellendülése intenzívebb lett. Keller Kelemen, aki 1829—1844 között, másfél évtizeden át állt az uradalom élén, szinte kiépíti a modern uradalmi szervezetet. Ez alatt négy új major keletkezett: Bernátkúton 1834-ben, Kiskarácsony, Ménesmajor 1842ben és Kelemenhalom 1835-ben, de Hercezgfalván, Mélykúton, Kokasdon, Elő- és Karácsony szállás majorokban is több épületet emeltetett.

47 Az uradalom a Keller Kelemen kormányzó idején 14 gazdasági kerületre oszlott. Az uradalom központja Előszállás maradt és egyben a központi kerület székhelye. A többi kerületek a következők voltak: Ménesmajor: melyet 1842-ben építettek ki a lótenyésztés számára. Itt tartották az uradalmi ménest, a pusztán csikósok és a méneshez jól értő szakemberek éltek. Kelemen halma vagy Kelenhalom: ezt a pusztát 1835-ben építették. Az akkori jószágkormányzóról, Keller Kelemenről nevezték el a felépített majort. Róbertvölgy: 1850-ben létesült. Építése Simon Róbert jószágkormányzó nevéhez fűződik. György szállás: 1830-ban építették Háder Györgynek, az uradalom főügy vivő jenek irányításával. Egyébként ezt a pusztát a hozzá tartozó területekkel együtt 1854-ig Háder György bérelte. Kiskarácsony szállást a kedvezőbb állattartási feltételek miatt létesítették. Ebben a kerületben sok szálastakarmány termett. Az uradalomból téli tartásra idehajtották a szarvasmarhák legnagyobb részét. Antalmajor: Rezutsek Antal zirci apátsága idején, 1864 körül létesült. Bernátkút: 1834-ben épült. A cisztercita szerzetesrend alapítójának, Szent Bernátnak az emlékezetére nevezték el. További kerületi székhe-