Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

mert cecei zsidó által helybeli nemes orgazda elleni feljelentést a megyei közgyűlés érdemben tárgyalta és vizsgálatot rendelt el.

179 Nem jellemzi Cece reformkori kulturális életét, de kulturális emlékei közé tartozik, hogy Petőfi Sándor, mint vándorszínész, 1841. július 10. körüli napokban itt játszott Sepsy Károly társulatában.

180 IX. Az 1848-as forradalom első jele Cecén az volt, hogy az 1848. május 1-i tömeges megyei közgyűlésen, melyen a nemeseken kívül az úrbéres falvak képviselői is megjelentek, és megválasztották a nagy létszámú megyei állandó bizottmányt, ebbe Cecéről Bíró János, Fodor Sándor, Kolozsváry Sándor, Madarász László, Madarász József, Nagy János, Sebők (Zsebők) István, Sixty Ferenc, Szluha Miklós, valamint a községi bíró és jegyző került be.

181 (Négy birtokos nemes, négy árendás, a református pap és egy jobbágyrendű.) Kevésbé harmonikus lépés volt a cecei bérlők beadványa, akik Deák Ferenc igazságügyi miniszterhez intézett levelükben követelték a robot azonnali megszüntetését azzal az indoklással, hogy ők tulajdonképpen házas zsellérnek minősültek és évi 40 napot robotoltak.

182 Ez a kérelmük azonban nem volt teljesíthető, mert a kérelmezők nem úrbéresek voltak, hanem bérlők, akik bérleti szerződésük értelmében haszonbérfizetés helyett vállaltak robotot, mint az később az úrbéri elkülönítési perben becsatolt számos haszonbéri szerződésből kiderült.

183 ök tehát a jobbágyfelszabadítással nem nyertek semmit, akár nemesek, akár jobbágyrendűek voltak, nem kapták meg a bérelt telek tulajdonjogát, és kénytelenek voltak továbbra is haszonbért fizetni, illetve bérfizetés helyett robotolni. Ez a csalódottság a továbbiakban is érezhető a község magatartásában. Mikor a nemzetőrségre kötelezetteket Cecén összeírták, 61-et írtak ugyan össze, de csak 2 önkéntes jelentkező akadt, további 11-et a közbirtokosok megfogadtak erre a szolgálatra, amit viszont az állandó bizottmány nem akceptálhatott, mert indoklása szerint „kovácsok, szegődött szolgák, nemzetőri qualifikációval" nem rendelkeznek.

184 Akkor már a megyei bizottmány aggályoskodott az előfordult rablások és gyújtogatások miatt, és rendkívüli hatalommal felruházott törvényszékek szervezését kívánták.

185 A faluban csak Fodor Sándor református lelkész állt határozottan a forradalom mellé, ö adószedői állást vállalt, és 1849 késő tavaszán a honvédtoborzási ügyeket is intézte. Ezért aztán a szabadságharc bukása után, 1849 októberében letartóztatták és december 11-ig fogva tartották. Cecéről a szabadonbocsátása után távoznia kellett.

186 Váncsay cecei nemes csendbiztosi állásában a császári megszállás alatt is megmaradt, sőt ő jelentette 1849. április 11-én, hogy a honvédek Dunaföldvárnál átkeltek a Duna jobb partjára, és előnyomulásuk várható.

187 Április 12-én 15 főnyi honvédcsapat el is érte Cecét, Szluha Miklós esküdtet és Váncsay csendbiztost keresték, de ezek már Fehérvárra menekültek a császáriakhoz. Sixty Ferenc községi bírót azonban magukkal vitték Földvárra.

188 Sixty már másnap visszakerült, bírói hivataláról sie-