Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd
A keresők száma Diósdon 1869 1900 1910 1930 Mezőgazdasági keresők 189 196 214 223 Ipari keresők 1 (?) 65 97 162 Egyéb keresők 5 45 41 83 195 306 352 468 Hangsúlyoznunk kell azt a körülményt is, hogy az 1930-as évek közepén Diósd munkaképes lakosságának 32%-a Nagybudapesten dolgozik. 136 Ez a körülmény megkönnyítette a munkásmozgalommal való kapcsolat felvételét. Noha nézetünk szerint tipikusan kétlaki volt a diósdi munkásság, mert szabad idejében az ősöktől örökölt szorgalmával kis kertjében dolgozgatott. Itt kell még megemlítenünk, hogy az 1940-es évek elején Diósdon is létesült gyár, amely kezdetben 40—50 fővel, később száznál több fővel is dolgozott. Tehát az ipari munkás már saját falujában is találhatott munkát. • Végül felmerül a lakosság etnikumának alakulása is. A feudalizmus korszakában a családnevek után ítélve a lakosság 75%-a német, 25%-a magyar, sokác és szlovák származású. Az 1850. évi osztrák népszámlálás 31 magyar, 603 német és 11 sokác lakost talált Diósdon. Az 1869. évi magyar népszámlálás nem tüntette fel az anyanyelvet, az 1880-as pedig a beszélni nem tudó gyermekeket sehova sem sorolta be. Az alábbiakban mutatjuk be a lakosság nyelvtudásának alakulását a vonatkozó és már többször idézett népszámlálások adatainak felhasználásával. Diósd község lakóinak anyanyelvi megoszlása A népszámlálás Magyar Magyarul ért Német Tót Egyéb éve anyanyelvű és beszél anyanyelvű 1880 33 778 16 2+31 1900 79 495 709 15 5 1910 522 738 357 12 5 1920 1930 745 1023 286 4 12 1941 2216 356 16 12 Nemzetiségi megoszlás 1941 2375 208 6 10 A község magyarosodása két tényezőnek tudható be. A német etnikumú lakosság jelentős része társadalmi helyzeténél fogva a függetlenségi Kossuth párttal rokonszenvezett, másrészt a sok etnikumú budapesti és Budapest környéki munkásság is erősen magyarosodott. Diósd magyarosodása és az ipari ^munkásság számának növekedése párhuzamos folyamat volt. Az iskola két tanítójával (1922 óta négy tanerős) aligha tehetett sokat, különben is a tanítók nagyobb része, többnyire a jegyző és
