Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd

Kajszibarack 181 db 1892 db Ringló — 280 db Szilva 1002 db 1066 db Dió 618 db 429 db Mogyoró — 305 db Mandula 497 db 2516 db Eper (szeder) 737 db 976 db Gesztenye — 4 db összesen 5693 db 89 915 db Az adatok összevetéséből egyértelmű a fejlődés, a gyümölcsfaállo­mány több mint tizenötszörösére emelkedett. Ezen belül az őszibarack­állomány több mint száztízszeresével. Fejér megyében a gyümölcsfák száma tekintetében csak Érd múlja felül. Fejér megye gyümölcsfáinak több mint egyharmada Érden és több mint egynegyede Diósdon volt. A megye gyümölcsfa állományának közel 60%-a Érden és Diósdon volt ta­lálható. Ugyanakkor teljesen érthetően a mezőgazdasági termelés kellő szántóterület hiányában nem fejlődhetett ki. A szántóterület nagyságá­nak az ingadozásából és a nagyságrendileg nem változó állatállomány­ból arra következtethetünk, hogy a diósdi nép évszázados agrokultúrá­jában a gyümölcs termesztésének döntő jelentősége volt. Egyértelműen alátámasztja ezt a hetven éven át szinte változatlan állatlétszám. 128 Diósd állatállománya Ló 186 21 >9-ben db 1935-t 87 )en db Szarvasmarha 74 db 83 db Juh — 25 db Kecske 1 db 5 db Sertés 216 db 244 db Baromfi 9 2177 db Méhkas 27 db 57 db A bemutatott állatstatisztika nemcsak a diósdi szőlőművelő parasz­tok, hanem a földbirtokosok állatállományát is tartalmazza. Források hiá­nyában ezt pontosan szétválasztani nem tudjuk, de a földbirtok nagy­ság szerinti megoszlását megkíséreljük bemutatni. Az 1869. évben két birtoktípus volt Diósdon: egy birtok 1000 hold felett és 121 birtok 10 hold alatt. 129 Bár a nagybirtok az évek során folyamatosan morzsolódott, ennek nyertesei nem föltétlenül a falu lakosai voltak. Igaz ugyan, hogy az el­ső világháború után hatszáz és ezerkétszáz négyszögöles parcellákat osz­tottak ki a néhány hadviselt között, először is csak harmadába kapták a földet, de vizes volt és nem akarták még elfogadni sem. 130 De a harmin­cas években megindult egy nagyarányú parcellázás, ami a lakosság nö­vekedését eredményezte, de gazdagodását nem. Csak húsz esztendő vál­tozásai is jól szemléltetik a fejlődés irányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom