Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd

dunk az egyiknél a valóságos időpontra, a másiknál az eredményekre. Az 1850. évi népszámlálás még Diósdpusztáról szól, Fényes Elek 1851ben megjelent munkája is Diósról, mint népes pusztáról tesz említést. De még az 1856-ban megjelent Kormánylap Érd alatt sorolja fel, mint pusztát és hozzáteszi, hogy az érdi plébániához tartozik.

111 Nyilvánvaló, hogy a Kormánylap nem volt kellően tájékozott, mert Diósd ebben az időben legalább nyolcvan éve a tétényi plébánia filiája, így tévedhetett a községi minősítés tekintetében is. Viszont 1864-ben Pesthy Frigyes kérdéseire már a bíró és a jegyző válaszol.

112 Tehát 1850 és 1864 között kell egy olyan időpontot keresnünk, amelyre a községi szervezet megalakulása tehető. Nézetem szerint ez az 1853. évi községi törvénnyel lehet kapcsolatos. Ugyanis a község egyházi anyakönyveit 1854-től Téténytől elkülönítve vezetik a tétényi plébánián, ez pedig csak akkor indokolt, ha Diósd önálló község.

113 A község templomát csak 1896-ban építik fel, önálló plébániája csak 1921-től van. Erre utal egyébként egy pontatlan hivatkozás 1885-ből.

114 Diósd korcsmáltatási jogával kapcsolatban utalt arra az alispán, hogy Diósd község lakói taxalisták és csak 1850 óta önálló község. A helyes válasz szerintem ez lett volna ... az 1850-es évek óta önálló község. Végeredményben feltevésem szerint Diósd községi szervezete 1853 körül alakult meg. Ezt támasztja alá még egy 1897. évi alispáni vizsgálat, amely megállapítja, hogy a község számadásai 1853-tól megvannak.

115 A másik nagy kérdés az uradalmi kötelékből való kiválás. Az érdi uradalom 1848-ban Sina bárók kezébe került. Tőlük a Wimpffen grófok öröklik és bírják még a századforduló idején, majd a világháború után gróf Károlyi Imre az uradalom birtokosa. A korabeli statisztikák, hol egynek veszik az uradalmat és Érdhez számítják. Ilyenkor Diósdot csak a paraszti és községi birtokkal tüntetik fel, mint 1900-ban, ekkor 748 hold a község területe, máskor pedig az uradalom a Diósdra eső részét is, ekkor a község területe megközelíti az 1500 kat. holdat, néha felül is múlja (1924-ben 1609 hold,

110 1869-ben 1468 kat. hold,

117 1930-ban 1487 kat. hold,*

18 1943-ban pedig 1487 kat. hold

119 a község területe). A község területének a fele nagybirtok, 1925-ben még 708 hold,

120 némileg megcsappant az első világháború utáni földreform révén, majd az 1930as években megindított parcellázás is csökkentette terjedelmét.

121 Későbbi Érdhez történő területátcsatolás (1950) pedig a község területét is lényegesen megváltoztatta,

122 1005 kat. holdra csökkentette. Ha a község területének művelési ágak szerinti megoszlását elemezzük, akkor figyelembe kell vennünk, hogy a szőlőterület 99%-a a parasztoké, az erdő az uraságé, a legelő egyharmada a parasztoké, a szántó legalább 90%-ban szintén az uraságé. Ez a megoszlás egészen 1870-es évek végéig fennállott. Utána lényegesen megváltozott a különböző művelési ágak birtoklásának az aránya. Következő táblázatunk a község művelési ágainak változását kívánja bemutatni részben a népszámlálások, részben a különböző mezőgazdasági felmérések, gazdacímtárak alapján.

123