Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

keztében szükséges helyreállítással új tetőszerkezet, zsindelyezés készítésével Hetyei Péter, Horváth József, Nyikos Ferenc, Balogh Mihály és Tézsa Mihály kurátor foglalkozott. Közülük 2 birtokos, 2 árendás nemes, 1 jobbágy. 1816-ban a Dunamelléki püspök látogatásakor a presbitériumot is megalapították, az egyház anyagi ügyeinek intézésére. Ez elvileg 6 tagból állt, közülük 3 közbirtokos úr, 2 árendás nemes, 1 polgár. Később a birtokos nemesek még a presbiteri állásokat is elosztották egymás között származási ágak szerint. így Laki részről, Dely részről, Pécsy részről, Kocsi részről, 1 vagy 2 tagja lett a presbitériumnak, rajtuk kívül csak 1 árendás nemes és 1 adózó. Ennek a presbitériumnak Laky részről Madarász Gedeon, az 1848-as Madarászok apja volt tagja. A presbitérium gondoskodott nemcsak a papi földek megműveltetéséről, a pap és tanító járandóságának beszedéséről és kifizetéséről, a templom, paplak, iskola fenntartási költségeiről, de az egyházkerületnek is fizetett agencialet (amiből ágenst tudtak tartani Bécsben), és caritativumot (az öreg papok nyugdíjának költségeire).

164 A parochia anyaegyháznak minősült, fíliái Alap, Alsószentiván és Vájta voltak.

165 A református egyházközséget tömérdek apró megaláztatás, sőt, zaklatás is érte, így 1810-ben, mikor az új temetőket nyitották, a szolgabíró a földesurak közreműködésével egyenlő nagyságú területet jelölt ki a két felekezet temetője céljára,

166 holott a reformátusok háromszor anynyian voltak. 1826-ban a vajtai plébános feljelentésére a fehérvári püspök a megyegyűlésen tett panaszt, hogy a cecei reformátusok Űrnapján is dolgoztak, és lármás munkájukkal zavarták a katolikusok áhítatát. A megyegyűlés bizottságot küldött ki a visszaélés megszüntetésére.

167 Bél Mátyás az 1730-as években kelt munkájában azt állítja, hogy a katolikusoknak is volt temploma Cecén, mely Meszlényi János költségén épült.

168 A püspöki összeírás szerint azonban 1748-ban még templom nem volt, csak oratórium Meszlényi csűrj ében. A cecei katolikusok és oratóriumuk a vajtai plébánoshoz tartoztak, akinek Cecéről 65 Ft 30 krajcár jövedelme volt.

169 Még 1784-ben sem volt katolikus templom, csak telket adtak számára a közbirtokos urak, és az építőanyagot (valószínűleg annak egy részét) gyűjtötték össze és a Meszlényi család, mint kegyúr, 8 pozsonyi mérő vetőmag alá való földet (4 magyar hold) adott. A templom építéséhez a Vallásalap segítségét várták.

170 A rk. templom felépült, de Vájta fíliája maradt. Református tanítóról már 1731-ben hallunk. Akkor Unyomi tanító úgy összekülönbözött a pappal, hogy ez máshová helyeztette magát.

171 1770-ben Győri József református tanító télen 80 tanulót oktatott írásra, olvasásra és hittanra, javadalma 15 Ft, 15 mérő gabona, 2 boglya széna, 1 öl fa, 50 font só, 50 font hús, 10 font faggyú és 2 icce vaj volt.

171a 1781ben már 71 fiú és 50 lány, 1783-ban 80 fiú, és 40 leány járt iskolába. A lányok csak írni-olvasni tanultak, a fiúk a fent említetteken kívül számtant és a latin nyelv elemeit is. Az iskola két helyiségből állt, egyikben a tanító lakott, a másik szolgált tanteremül.

172 Az iskolába járás feltűnően jó arányszámú volt, mert 1785-ben a 183 1—12 éves gyermekek közül 129-en jártak iskolába, néhányan már a katolikus iskolába.

173 Győri Józsefnek 1784-ből fennmaradt díjlevele az 1770-es jövedelemnél nagyob-