Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

kimenni földjükre. A községi (jobbágyi) elöljáróság vállalta volna az árok visszahelyezését, ha ehhez a földesurak hozzájárulnak, de Pécsy István az említett félszert még szolgabírói felszólításra sem volt hajlandó lebontani, így a szolgabíró a telek üres részén át nyitott közlekedésre alkalmas utat.

157 Így jött létre az a bonyolult, áttekinthetetlen utcaszerkezet, amelyet Illyés Gyula olyan találóan jellemzett.

1573 A falu egészségügyi helyzetéről annyit biztosan tudunk, hogy igen magas volt a gyermekhalandóság. 1782-ben és 1783-ban az anyakönyvekből kitűnőleg 50, illetve 68 haláleset volt, ezekből 22, illetve 40 hat éven aluli gyermek, és csak 22, illetve 18 volt a felnőtt. A többi serdült fiatalkorú. Gyakori volt a himlőjárvány. 1782—-83-ban 20, 1810-, 1812-ben közel másfél száz halál származott himlőtől. Kissé meghökkentő az 1783. évi 10 vérbajból származó halál, de nem tudjuk biztosan, hogy az anyakönyvvezető pap milyen betegséget értett ez alatt.

158 Az 1809. évi nemesi összeírásban feltüntették az összeírt felnőtt férfiak korát is. Ebben 148 18 éven felüli családfőt írtak össze, az apjuk házánál élőkön kívül. Közülük 30 éven aluli 42, (28,4 százalék), 30 és 40 év közötti szintén 42 (28,4 százalék), 40 és 50 közötti 29 (18,8 százalék), 50 és 60 év közötti 16 (10,8 százalék), 60 éven felüli 19 (12,8 százalék). Ez arra mutat, hogy a nemes férfiaknak közel 30 százaléka 30 éves korára apa nélkül maradt, viszont vannak hosszú életűek is, a családfők több mint 25 százaléka 50 évesnél magasabb kort ért meg. Néhány matuzsálemkorú is van (88—101 év), de ezt nem kell szó szerint érteni, hisz nem anyakönyvi adatokon, hanem bizonytalan emlékezésből származó bemondáson alapult. A 18 éven felüli családapák közül 17-nek volt 1 élő fia (11,5 százalék), 31-nek 2 fia, (21 százalék) 7-nek volt 3 fia (4,5 százalék), és 4-nek volt 5 vagy több fia (2,7 százalék). Ebben az összeírásban ugyanis nem név szerint, de a kiskorú fiúk is fel voltak tüntetve.

159 Persze, csak a fiúkat írták fel, így nagyjából dupla ennyi gyermekkel számolhatunk, de a fiúk is 164-en voltak, tehát többen, mint az összes családfők. A nemesség népszaporodása tehát a nagy gyermekhalandóság ellenére is jelentékeny volt. VIIl A Cecét újjáépítő földesurak egyike Mátéfy Mihály, buzgó kálvinista volt, maga is részt vett a dunamelléki egyházkerület Nagydorogon tartott ülésén és 1836-ban tagja volt a Bécsbe utazó küldöttségnek, mely a protestánsok sérelmeit az uralkodó elé kívánta tárni. Nyilván az ő hatására lett a Cecére települő vagyontalan nemesek többsége református, de az is, hogy 1723-ban Hercegszőlősi János, 1725-ben pedig Belényessy Mihály személyében az egyházközségnek már papja volt. A helybeli anyakönyvbe ugyan 1782-ben azt írták be, hogy az egyházat 70 éve alapították, sőt ez a bejegyzés Belényessyt megelőző 3 papról is tud, de ez homályos emlékezeten alapul, nem fogadható el, mert 1719-ig a helység lakatlan puszta volt. Nyilvánvalóan már az 1720-as években felépítették a fatemplomot, és haranglábat. A nádtetős templom (melyet oratóriumnak neveztek, tehát nyilván torony nélküli épület volt), 1756-ban már régen állott, mikor a cecei reformátusok a vármegye engedélyét kérték a kijavítására.