Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Dég

dő compossessoratus, nem tudjuk meddig létezett, de egy időn túli ez is bekerülhetett a hitbizomány területébe, hisz a XVIII. század vége után már nincs adatunk működéséről. A pusztát 1747-ben 70 katolikus, 1757ben 105 katolikus, 1771-ben 198 katolikus és 101 nem katolikus lakta.

29 A falu szerveződésének fontos állomása a plébánia megalakulása. 1754-ben építik templomát, de oldalai 20 év múlva is gyengék, zsindellyel borítottak, tornyai nincsenek és már 20 év múlva átalakításra szorul.

30 1768-ban 21 jobbágy lakik a faluban. Szabadmenetelűek, készpénzfizetéssel és robottal szolgálnak az uraság tetszése szerint, az ozorai és simontornyai hegyekből bort fuvaroznak. Kilencedet mindenből adnak. Kender kilencede helyett fonnak az uraságnak. Kocsmáitatás Szt. Mihálytól karácsonyig a községé. Urbáriuma a falunak eddig nem volt, csak a „régi" szokások szerint szolgáltak. A 21 jobbágy viszonylag jómódban élt. Egy jobbágytelekhez 24 hold szántó és 10 szekérre való szénát termő rét tartozott. Szántáskor 4, egyébkor 2 marhát használtak. 12 jobbágynak egyenként: 1 6/8, 6-nak 7/8, 3-nak 3/8 jobbágytelke van. Ez összesen 27 3/8 telket jelent. 1770-ben összeírják a telkekhez tartozó funda intravillana földeket úgy, hogy a 12 gazdagabb jobbágynak egyenként 21 1/2 pozsonyi mérő, a 6 7/8 telkesek egyenként 10 3/4 pozsonyi mérő, a 3/8-os gazdák 4 pozsonyi mérő olyan földekkel rendelkezzenek, mely után kilencedet nem fizetnek. Nehezen érthető, hogy 1773-ban egy újabb összeírás szerint, melyben ugyancsak a 21 gazda szerepel, 12-nek csak 1—1 jobbágytelke, 6-nak 1/2, 3-nak pedig 2/8 jobbágytelke van, tehát összesen 15 6/8 csak a jobbágytelkek száma.* 1788-ban újra kiadják az urbáriumot, melynek szöveges része megegyezik a 20 évvel korábbival, de 48 jobbágy közül 30 2/8 telkes, 14 4/8 telkes és 4 6^8 telkes. Tehát a telkek összege, azaz 17 2/8, lényegében az 1773. évvel azonos. Házas zsellér csak 1788-ban szerepel, akkor is csak egy. Az 1768-as és 1788-as urbáriumban 3 azonos név szerepel. (Ezek feltehetőleg azonosak, vagy egymás örökösei lehettek.) Ezek Kuka János 1768-ban 1 6/8, 1788-ban 6/8 telkes, Szőlősi János, 7/8, illetve 2/8 telkes Hegedűs Mihály 1 6/8, illetve 6/8 telkes, tehát mindnyájan sokkal szegényebbek. Sok az új név 1788-ban.

31 Mint feljebb láttuk, az egyházi összeírás szerint 1771-ben 299 lakója van a pusztának. Ez nehezen érthető, hisz ekkor egy zsellért sem írtak össze. A magyarázatot az 1785-ös népszámlálás adja meg. Ekkor már 582 lakója volt a pusztának. Ebből 11 nemes, 1 tisztviselő, 2 polgár, 43 paraszt, 37 polgár és paraszt örököse, 99 zsellér, 16 egyéb, 99 fiúgyermek, 247 nő.

32 Ha elfogadjuk, márpedig II. József népszámlálásának adatait általában megbízhatónak ismerjük, hogy ekkor itt 582 lakos élt. és ebből 43 jobbágy, úgy feltűnő, hogy mikor ennek fele élt, fele ennyi volt a jobbágy. Ez még két dolgot magyaráz meg. A zsellérek háznélküliek voltak, feljebb írtuk, hogy csak 1788-ban, akkor is csak egy házas zsellér élt és azt, hogy 20 év alatt nagy mértékű betelepülés folyt, erre mutat a számos új családnév. Így azt is fel kell tennünk, hogy az 1789. évi 371 lakosszám téves,

33 hisz az előző években volt a népszámlálás. 1828-ban 212 adózó él itt. Ebből 39 a jobbágy, ezek száma csökkent, 56 a zsellér, házas!,