Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz
talanítása, másrészt az utak helyreállításával és a legfontosabb középületek, így a községház, iskola használhatóvá tételével. Ebben segítségére volt a 17. gyalogezred Íj zászlóalja, mely 779 emberrel és 26 járművel segített Csősz és néhány szomszédos falu helyreállítási munkáiban, 161 de javarészt önerőből történt. Az egyik iskola a harcok során teljesen rombadőlt, anyagát a másik iskola helyreállításához használták fel, bár cserepeket a községház befedésére is használtak belőle. Ez alapon 1948-ban a tanfelügyelő az áthordott anyag árának megtérítését követelte, amit persze a képviselőtestület méltatlankodva utasított el. 162 Az iskola már 1945-ben is állami iskola volt, a két felekezeti iskola egyesítésével. 163 Csőszön igénybe vehető és kiosztható földbirtok nem volt, de csőszi lakosok, akik között igen sok volt a nincstelen szegényparaszt, 1945-ben kaptak földet Tác határában, Kislángon, a Vázsonyi dűlőben és Polgárdi határában a Scháff-birtokból. Utóbb a község erélyesen követelte, hogy a szomszédos faluk határában csősziek által birtokolt földeket csatolják közigazgatásilag is Csőszhöz, ezzel a község földadóját és pótadóját növelték volna. A község igényei nem voltak éppen szerények, mert a 2000 kh-at nem nagyon meghaladó határhoz további 2100 kh csatolását követelték, persze hiába. 164 A községházát 1945-ben csak éppen használhatóvá igyekeztek tenni. Komoly helyreállításra csak 1948 augusztusában került sor, amikor erre a község a megyétől 20 000 Ft segélyt kapott. Ekkor úgy alakították át az épületet és melléképületeit, hogy abban orvosi rendelőt, rendőrpihenőt és rendőri irodát is létesítettek. A melléképületek rendbehozására szabályos árlejtést tartottak. De a villanyt csak 1949 nyarán vezették ide be. 165 A háborúban elpusztult irodabútorok pótlására is 1948-ban került sor, 5000 Ft költséggel. 166 Már 1947-ben új létesítményre is sor került, tehát még a községháza alapos tatarozása és átépítése előtt. A magas talajvíz folytán egészséges ivóvíz nyerésére 1947-ben két artézi kút fúrására ad a képviselőtestület megbízást, kutanként 1500 Ft-ért. Ez az összeg azonban már három hónap múlva nem volt elegendő, mert 100 méter mélységen még nem leltek elég vizet. 1948 májusában az „újtelepen" is új artézi kutat fúrattak, melynek költségvetését most már 500 Ft-ban állapították meg. A kutak számát 1948-ban már 4-ben állapították meg. A belterületi kutakra most már kutanként 5000 Ft-ot szánnak, mert szívószerkezettel is ellátják, ötödik kutat 1949 júniusában fúrattak 9600 Ft költséggel. Emellett a sárréti cement kutat, melyet a háborúban akna tett tönkre, 1948-ban 1500 Ft költséggel helyreállították, hogy mezőgazdasági munkák idején ne kelljen messze járni itatni. 167 A községi tűzoltószerek megjavítását és pótlását már 1947 nyarán megvalósították 6000 Ft költséggel. 168 Ugyanez évben határozta el a képviselőtestület nemcsak a falun át folyó patak háborúban megrongált hídjának kijavítását, de a patak szabályozását és rajta zsilip építését is. Ez utóbbi már 50 000 Ft költséggel járó nagy beruházás volt. Ekkor már „Népház" építésére is gondoltak, mert gyűlések, összejövetelek számára alkalmas helyet kívántak. 169 Persze ezeket a nagy beruházásokat már nem önerőből tervezték. Azokból még a legszükségesebb kiadásokra (elpusztult anyakönyvek, kataszteri birtokívek pótlása) is alig futotta, de
