Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz

tokos nemesek, tehát mindössze 6 a vagyontalan beköltöző, illetve beházasuló.

61 Ekkorra alkalmasint már ideköltöztek az összes Márkus leszármazók, és sokan be is házasodtak a családba. Az 1819—21 évi nemesi öszszeírásba 18 nevet viselő 40 családfőt, összesen 88 felnőtt férfit írtak be.

62 Az egész megyei nemesség 2,3%-a lakott itt. Köztük már egy özvegyaszszony is szerepelt, aki elhalt férje gazdaságának vezetője maradt. Alig van új név, főleg a régi családok tagjai szaporodtak. Az 1828. évi összeírásba már 23 családi nevet viselő 52 családfőt vettek fel, 124 felnőtt férfi taggal, köztük két özvegyasszonnyal.

63 A létszámgyarapodás jelentős, de új név Összesen 5 van. Az 1843-i összeírásban már 32 családi nevet viselő 88 családfőt (köztük 18 özvegyasszonyt) vettek fel 129 felnőtt férfitaggal.

6

'

1 Itt már 9 az új családi név, amihez képest aránylag csekély a felnőtt férfiak szaporodása. Itt már nagyobb arányú beházasodást, vagy bevándorlást állapíthattunk meg. A bevándorlásra mutat az a nagyszámú ingatlanvásárlás is, mely ebben az időben a fehérvári káptalan előtt csőszi birtokocskákra vonatkozóan jött létre.

65 Ekkor talán már a birtokot vásárlóknak és beházasodóknak nemességét sem vizsgálták olyan szigorúan, inkább formális bizonyítékokat (tanúvallomásokat, nemes módra való élésről) kértek, ami ebben az időben meglehetősen széleskörű megyei gyakorlat volt a nemesség igazolásában. Ebbe a nemesi összeírásba azonban már nemcsak a másutt szolgálókat, és vándor mesterlegényeket írták be, hanem azt a hét csőszi nemest is, akinek szülei, testvérei itt éltek, de ők maguk más faluba kerültek. Bekerült a nemesi összeírásba a helybeli református lelkész is. A csőszi közbirtokosságból nehéz volt kiemelkedni. Nem számítva Nemeskéri Kiss Sándor táblabírót, aki mint Salomvári birtökrészének örököse, tulajdonképpen nem is közbirtokos volt, hanem a puszta egy részének földesura, mindössze 2 ügyvéd, 1 tanító és 1 megyei irnok emelkedett ki a tulajdonképpen parasztsorban élő közbirtokosok közül. Az egyes családok kimutatását az ide mellékelt táblázat tartalmazza. A családi nevek melletti első szám azt mutatja, hány családfőt, a második pedig azt, hány felnőtt férfit írtak össze a megadott családnév viselői közül.