Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

A parasztság birtokmegoszlása esetében az adatok egymásnak ellentmondanak. Sajnos, jóformán minden statisztika más és más szempontokat használ. A parasztságot sokáig még telkek szerint osztályozták.

206 egész telkes 1 9 3/4 telkes 2 — 1/2 telkes 35 23 1/4 telkes 17 20 összes 55 52 Mint láttuk, az úrbéri pátens után 26,5 jobbágytelek került a gazdák birtokába, 1863-ban, tehát közvetlen utána 24,25, 1907-ben pedig 25,5 a jobbágytelkek száma. (Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy az úrbéri pátens idején közölt adatokban a zsellérek belsőségeit is hozzászámolták, és 1909-ig a legelő egy részét feltörhették.) 1910-ben 10—100 kh-a

s gazdák száma 39, 1930-ban a 10—50 kh-asok száma 49, az 50—100 kh-as gazdáké 2.

207 1931-ben a 20—50 kh-as gazdák száma 15, az 50—100 holdasoké 4. 1935-ben a földbirtokok százalékos megoszlása a határban:

208 5 kh-on aluli gazdasághoz tartozik: 6 5—50 kh-on „ „ „ 23 50—100, kh-on „ „ „ 6 100—500 kh-on „ „ „ 4 500—1000) kh-on „ „ „ 9 1000 holdon felüli „ „ 49 Az adatokból mindössze annyi látszik, hogy a gazdák közt némi polarizáció folyt, a módosabb és szegényebb birtokosok száma nőtt, míg a középréteg csökkent. Ügy látjuk, az egykori 1/4 jobbágytelkek sokáig együtt maradtak. A gazdák kezében volt az ő birtokaik vadászati joga és a bérlő Szögyen-Marich Géza az ő pénztárukba fizeti a bérletet (1897-ben 12 Ftot).

209 A telkesgazdák szervezete egészen a felszabadulásig megmaradt. 1936-ban is rendelkeztek 191 kh legelővel. Hasonló módon a zsellérközösség is rendelkezik legelővel, ennek nagysága 1946-ban 75 kh. Jellemző az is, hogy a pásztorházak sem a község, hanem a gazdaközösség és zsellérközösség birtokában vannak 1920-ban.

210 A birtokos parasztságból a törpebirtokosok és a zsellérek közt elmosódik a határ. Még 1863-ban 163 a házaszsellérek, 5 a birtoktalanok száma, addig 1869-ben 145 éves szolgát és 161 napszámost találunk. 1907-ben 264 törpebirtokos 75 cseléd szerepel a kimutatásban. 1930-ban az 1—10 kh-as birtokos 172, az 1 kh-on aluli 67.

211 Az agrárnépesség legnagyobb része az 1—10 kh-as gazdákhoz tartozik, a nincstelenek száma ennél jóval kevesebb, és a paraszti birtokterület zöme az 5—50 kh-as birtokhoz tartozik. A teljesen nincstelenek száma mindig kevesebb a birtokos parasztságénál. A gazdag parasztoknál ha az egykezes még nem is mutatható ki, már 1907-ben is világosan látszik a túlszaporodás elleni védekezés, míg a törpebirtokos és napszámos esetében a kettőnél több gyermekes családok szá-