Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór
század elején a reformátusok állították helyre és használták. Az egyik földesúr Fehérváry Pál magánkápolnát építtetett, ahová a fehérvári ferences barátok jártak ki misézni 1746-ban a csóri katolikusoknak. 146 Ez tulajdonképpen csak egy szobája volt Fehérváry kúriájának. 1747-ben azonban Fehérváry elvette a régi templomot a reformátusoktól, de azt továbbra is a fehérvári ferencesek adminisztrálták, plébánialak egyelőre nem is épült, bár a plébániának volt 88 Ft 60 krajcár évi jövedelme, ami utóbb 112 Ft-ra emelkedett, és 90 Ft kiegészítést is kapott (alkalmasint a püspöktől). 147 1758-ban ezt az alkalmi gondozást a karmeliták látták el. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök a Helytartótanács útján kívánta rászorítani a földesurat, hogy rendes javadalmit biztosítson a szerzeteseknek, vagy világi plébániát szervezzen. 148 1788-ban megszervezték a katolikus plébániát, és ettől kezdve a következő plébánosok működtek ott: László karmelita szerzetes, Grain Szaniszló, Pap Ferenc, Gaál Ferenc, Vayland András, Palkovits János, Veres Imre, Saly Pál, Vinis Ferenc, Fiieger György. 149 A most már Szűz Mária nevét viselő templomhoz eleinte filia nem tartozott, 1828-ban azonban filiája volt Inota. 150 1810ben a fehérvári káptalan feljelentette Németh István csóri molnárt, mert nevezett szóban és tettleg megsértette Vajland András csóri plébánost. A vármegye Tóth-ot perbefogta és a megyei börtönbe záratta. 151 A reformátusok az elvett templom helyett újat, de meglehetősen gyenge építésűt emeltek, úgy hogy az 1762-ben már tatarozásra szorult, mert oldala bedűlt. 1750-ben lelkésze SaUay István Péter volt, aki úgy látszik külföldön tanult, mert a genfi születésű Pinault Annát vette feleségül. Az asszonynak némi vagyona is volt Genfben, és feleségének vagyona átvételére Sallay Svájcba utazott, de feleségét itthon kellett hagynia. Az utazás csak részben járt eredménnyel, úgy, hogy Sallay unokája özv. Mqlnár Istvánné Pap Zsuzsanna még 1804-ben is tett lépéseket a vagyon megszerzésére, de persze ekkorra követelése elévült. 152 1762-ben majd 1766-ban a csóriak kérelmére a megyei közgyűlés engedélyezte előbb a templom bedőlt északi falának és másik omladozó oldalának, utóbb a templom fedelének és a prédikátor házának kijavítását, de mindannyiszor hangsúlyozta, hogy csak olyan anyagból lehet építeni, amilyenből eredetileg épült, és semmiképpen sem lehet a templomot megnagyobbítani. 153 1801-től egy ideig Csórott volt ref. prédikátor Édes Gergely (1763— 1847) költő, Kazinczy barátja, kinek több verseskötete is jelent meg. 154 1828-ban Végh István volt a prédikátor. 1843-ban a nemesi összeírás idején úgy látszik a prédikátori állás nem volt betöltve. 155 1770-ban már mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak volt iskolája, mert két ludimagister is volt a faluban. A katolikus iskolában Borsányi György tanító télen 23 tanulót tanított, javadalma 21 Ft és 16 mérő búza volt. A református iskolában Kaposy András 24 tanulót oktatott, javadalma évi 6 Ft, 8 mérő búza és két mérőre való (1 m. holdnyi) vetés. Mindkét sikolában írást és olvasást tanítottak. 156 1781-ben a katolikus iskola tanulóinak száma már 36 (18 fiú és 18 leány), a reformátusé 67 (37 fiú és 30 leány), 1785-ben az összesen 168 csóri 7—12 éves gyermek közül 103-an jártak iskolába, ami meg is felel az 178l-es számoknak, és feltűnően magas iskolábajárási százalékot jelent. 157 Ennek viszont ellentmond az az 1783-aa adat, hogy a katolikus iskolába 8 fiú és 2 lány, a
