Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

század elején a reformátusok állították helyre és használták. Az egyik földesúr Fehérváry Pál magánkápolnát építtetett, ahová a fehérvári fe­rences barátok jártak ki misézni 1746-ban a csóri katolikusoknak. 146 Ez tulajdonképpen csak egy szobája volt Fehérváry kúriájának. 1747-ben azonban Fehérváry elvette a régi templomot a reformátusoktól, de azt továbbra is a fehérvári ferencesek adminisztrálták, plébánialak egyelőre nem is épült, bár a plébániának volt 88 Ft 60 krajcár évi jövedelme, ami utóbb 112 Ft-ra emelkedett, és 90 Ft kiegészítést is kapott (alkalmasint a püspöktől). 147 1758-ban ezt az alkalmi gondozást a karmeliták látták el. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök a Helytartótanács útján kívánta rászorítani a földesurat, hogy rendes javadalmit biztosítson a szerzete­seknek, vagy világi plébániát szervezzen. 148 1788-ban megszervezték a katolikus plébániát, és ettől kezdve a következő plébánosok működtek ott: László karmelita szerzetes, Grain Szaniszló, Pap Ferenc, Gaál Ferenc, Vayland András, Palkovits János, Veres Imre, Saly Pál, Vinis Ferenc, Fiieger György. 149 A most már Szűz Mária nevét viselő templomhoz eleinte filia nem tartozott, 1828-ban azonban filiája volt Inota. 150 1810­ben a fehérvári káptalan feljelentette Németh István csóri molnárt, mert nevezett szóban és tettleg megsértette Vajland András csóri plébánost. A vármegye Tóth-ot perbefogta és a megyei börtönbe záratta. 151 A reformátusok az elvett templom helyett újat, de meglehetősen gyenge építésűt emeltek, úgy hogy az 1762-ben már tatarozásra szorult, mert oldala bedűlt. 1750-ben lelkésze SaUay István Péter volt, aki úgy látszik külföldön tanult, mert a genfi születésű Pinault Annát vette fele­ségül. Az asszonynak némi vagyona is volt Genfben, és feleségének va­gyona átvételére Sallay Svájcba utazott, de feleségét itthon kellett hagy­nia. Az utazás csak részben járt eredménnyel, úgy, hogy Sallay unokája özv. Mqlnár Istvánné Pap Zsuzsanna még 1804-ben is tett lépéseket a vagyon megszerzésére, de persze ekkorra követelése elévült. 152 1762-ben majd 1766-ban a csóriak kérelmére a megyei közgyűlés engedélyezte előbb a templom bedőlt északi falának és másik omladozó oldalának, utóbb a templom fedelének és a prédikátor házának kijavítását, de mind­annyiszor hangsúlyozta, hogy csak olyan anyagból lehet építeni, ami­lyenből eredetileg épült, és semmiképpen sem lehet a templomot meg­nagyobbítani. 153 1801-től egy ideig Csórott volt ref. prédikátor Édes Gergely (1763— 1847) költő, Kazinczy barátja, kinek több verseskötete is jelent meg. 154 1828-ban Végh István volt a prédikátor. 1843-ban a nemesi összeírás idején úgy látszik a prédikátori állás nem volt betöltve. 155 1770-ban már mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak volt iskolája, mert két ludimagister is volt a faluban. A katolikus iskolában Borsányi György tanító télen 23 tanulót tanított, javadalma 21 Ft és 16 mérő búza volt. A református iskolában Kaposy András 24 tanulót okta­tott, javadalma évi 6 Ft, 8 mérő búza és két mérőre való (1 m. holdnyi) vetés. Mindkét sikolában írást és olvasást tanítottak. 156 1781-ben a kato­likus iskola tanulóinak száma már 36 (18 fiú és 18 leány), a reformátusé 67 (37 fiú és 30 leány), 1785-ben az összesen 168 csóri 7—12 éves gyermek közül 103-an jártak iskolába, ami meg is felel az 178l-es számoknak, és feltűnően magas iskolábajárási százalékot jelent. 157 Ennek viszont ellent­mond az az 1783-aa adat, hogy a katolikus iskolába 8 fiú és 2 lány, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom