Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór
Ezt követőleg a lakosság gyarapodása meggyorsult. 1776-ból 160 házaspárról tudunk. 89 Az 1774. évi adóösszeírásban említett 41 telkes jobbágy, 70 házas és 18 hazátlan zsellér 90 világosan jelzi a gyarapodást, ha nem is bizonyos, hogy milyen lélekszám rejlik mögötte. Biztos adatot ad azonban II. József 1784 és 1787 közötti népszámlálása, mely szerint az egész lakosság 839 fő, 211 családban és 177 házban. Közülük 2 pap, 19 nemes, 38 telkes jobbágy, 40 polgár és paraszt örököse (felnőtt fia), 171 zsellér (ideértve a hazátlan zselléreket is), 14 mesterember, 21 egyéb — a birodalom szükségleteire használható — személy, 161 a 17 éven aluli fiúgyermek (ebből 119 a 12 éven aluli, ami a gyermekhalandóság mértékére utal) és 382 nő. 9J Az ezzel egykorú egyházi összeírás csak 482 lelket vesz számba, 92 de nyilván csak a katolikusokat. Minthogy pedig a népszámlálás szerint 16 izraelita is van a faluban, a protestánsok száma 34l-re tehető. A lakosság gyarapodása a következő évtizedekben is hasonló ütemű. 1830-ban az összlakosság 1819 fő, belőlük 1039 a katolikus, 627 a református, 134 az evangélikus (valószínűleg ezek szlovákok), 19 az izraelita. 93 Ehhez képest azonban visszaesést jelent a nem nemes népesség 1838. évi katonai célú összeírása, mely szerint a nem nemesek összlétszáma 1218 fő, ebből 620 a nő, 328 a 17 éven aluli fiúgyermek. 94 Az 1828-ban összeírt 26, illetve 1843-ban összeírt 21 felnőtt nemes férfi 95 ugyanis családtagjaival együtt aligha lehetett több 100—150 főnél, eszerint tehát a falu összlélekszáma 1350 körül mozoghatott. Igaz, hogy közben az 1830—31. évi kolerajárvány is okozhatott pusztítást, és az is elképzelhető, hogy az 1838. évi összeírás katonai célra történvén, igyekeztek kisebb számokat szerepeltetni, de valószínű, hogy elvándorlás is történt, hisz a lélekszám még 1869-ben is csak 1723 fő, 96 tehát nem érte el az 1830. évi létszámot. A lakosság visszaesését gazdasági körülmények indolkolják. A falu jobbágykézen levő állatainak létszáma hézagos adataink szerint is 1774-ig ha nem is töretlenül egyenes vonalban, de nőtt, a következő évtizedekben azonban ha nem is tragikus mértékben, de határozottan visszaesett. Adataink a következők: év ökör tehén "™ ló birka sertés 1696 52 40 53 ... ... 40 1710 31 43 25 23 151 23 1711 27 26 11 15 128 16 1774 94 55 30 42 ... 26 97 1846 74 44 27 41 ... 2S 98 A juhtenyésztés elmaradása nyilván a földesúri jelentékenyebb állattartás következménye, a juhok által legelt legelőn más állatot nem lehetett tartani. A növendékmarhák számának csökkenését esetleg magyarázhatjuk azzal, hogy a ridegen tartott növendékmarhát sikerült az erdőbe vagy nádas mögé elrejteni az összeírok elől. Az ökrök, tehenek és lovak számának visszaesése azonban kétségtelenül a falusi parasztgazdaságok szegényedésére mutat. De ugyanezt mutatja a telkes gazdák és zsellérek számarányának alakulása is.
