Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

bágyai. Rajtuk kívül a kereszteseknek és a Fajszi Ányos-oknak is lehettek ott jobbágyai. A falut tehát az akkori viszonyok szerint, tekintélyes nagyságúnak kell tartanunk. 1543-ban Podmaniczky János részén 12 porta, egy bíró és 2 szegény, a fehérvári káptalan részén 8 porta, 1 bíró és 2 szegény volt.

33 Ez a 20 porta azonban már 1550-re 5-re csökkent,

34 amit az állandó háborúskodás, katonai felvonulások mellett természetesnek tarthatunk. Ez valószínűleg azonos azzal a 6 egész telkes jobbággyal, 4 zsellérrel, 1 szabad halásszal és Tybok Mihály szabaddal, kiket 1559-ben jegyeztek fel. Alkalmasint jellemzi vagyoni állapotukat, hogy csak tizedet, és közösen egy disznót adnak a várhoz. A malom azonban még ép, jövedelme a várbeli tiszttartóé (officialis).

35 Ez a Tybak Mihály az a várbeli katona, aki zsold fejében a falu jövedelmét húzta.

3(i 1567-re úgy látszik a falu állatapota rendeződhetett, Fyas András bíró és utóda Pecheney Jakab vezetésével van 14 jobbágy és 2 zsellér. Kb. 14 telek puszta lakatlan. Cenzust nem adnak, de 15 kepe búzát, 23 és fél akó bort. Kötelesek azonkívül a Tykoly és Izka-i halastavakban halászni, és péntekenként a várkapitánynak halat adni. Tehát halastavak is vannak. Van a faluban öt malom is, de ezek a törökök költségén épültek, de valamit adnak utánuk a várba is, hogy a keresztény vitézek le ne égessék.

37 Ennek persze ellentmond az 1564. évi hivatalos adóösszeírás, mely szerint csak 5 porta és 4 zsellér van a faluban.

38 Az 1568—9. évi összeírás szerint van 19 (részben egész, részben fél, részben harmadtelkes) jobbágy, akik összesen 8 1/3 telket birtokolnak, terményeikből tizedet adnak a várhoz, az egyetlen zsellér semmit sem ad. A négy malom jövedelmének fele is a várat illeti.

39 A két összeírás közötti különbség betudható a változó háborús időknek (pusztítás és helyreállítás), de az összeírás pontatlanságának is. Kizárólag a pontatlanság rovására kell írnunk azt a hallatlan különbséget, mely a csóri vám jövedelméről az 1572. és 1573. évi jelentés közt van. Az egyik szerint a vám jövedelme só és szarvasmarha után évi 100 Ft-ra tehető, a másik szerint 8 Ft. 16 dénárt tett ki.

40 Persze az utóbbi a valószínűbb. 1573-ból megint teljes névsorunk van a falu lakosairól. Eszerint egész telkesek: Mohay Lukács bíró, Tewlcheny Jakab, Chellenk Benedek, Welegy Lőrinc, Fyas András és fia Pál, Chori Pál, Sebők Sebestyén és Tamás, Thott Mihály, Zabady Gergely özvegye, Keresztes Márton, féltelkes: Keresztes Vitális. Zsellér, aki semmit sem ad Nagy Lázár. Eszerint összesen 10 telkes jobbágy (közülük az egyik féltelkes) és 1 zsellér. Földbért (cenzus) nem fizetnek, de minden pénteken halat kell vigyenek a várba. A terményekből és a szőlőből, valamint a ménekből tizedet adnak. A királyi adót azonban 3 porta után fizetik. Sérelmezik, hogy az ispán minden telek után egy köböl zabot vagy árpát is követel. A falubeli 4 malmot a törökök építtették velük, ezért nem fizetnek utána a várhoz csak 4 Ft értéket. A pusztahelyek száma 15.

41 Az 1576. évi adóösszeírásnál a helységet tényleg 3 portának számították.

42 Az 1511-ből ismert családi nevekből 1472ben csak hárommal találkozunk. A többi 151 l-es eltűnt. Kihalt vagy elköltözött. Az 1511-ben nem ismert családi nevek viselői nem feltétlenül új beköltözöttek, csak nem a falunak a káptalan által birtokolt részén laktak. Csóri Pál lehet az egykori földesúri családnak egyik elszegényedett tagja vagy bal kézről való leszármazója is. 1578-ban már csak öt egész telkest (Totth Mihály, Sebők Tamás, Chyory Pál özvegye, Mohay Lukács és Pechyn Jakab bíró), valamint két fél-