Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór
borítja. Mezőgazdasági területei erősen erodáltak, sok a csonkaszelvény és a 100%-ig lepusztult földes kopár. 2a Nevét Chor (1256, 1370, 1405, 1439, 1541, 1572. 1614), 3 Choor (1330, 1391, 1441, 1508, 1550)/' Chior vagy Chyor (1575, 1581), 5 Chowr (1426), 6 Czor (1588, 1613),? Csoór (1696, 1863), 8 legutóbb Csór (1717, 1877, 1973) 9 alakban írták, de mindig Csór-nak ejtették. A helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév forrása a méltóságnévként is használatos ótörök Cur személynév. 10 Első írásbeli említése 1256-ból való. Már akkor több birtokosnak közös birtoka. Az Inatha falubeli Mykse fia Quetscem és az ugyanazon faluba való Ygscem fiai, Buzma és Péter osztoznak akkor rajta 11 Ügy látszik, rajtuk kívül már akkor is volt ott másnak birtokrésze. 1330-ban már egy részről Magnus Péter fiai Tamás és Pető, valamint Bertalan fia Choor comes, más részről Márkus comes Fehérvár város bírája osztozott Csór egy részén. 12 Hogy ezek az osztozók az 1256. évi birtokosoknak leszármazói, vagy későbbi birtokszerzők, nem tudjuk. 1335-ben Károly Róbert király új adományt adott a falu egy részére a Chor-i családnak. 13 Ez a család tehát már régebben is birtokos lehetett itt, birtoka azaz a falu után nevezték el, de jogát nem tudta bizonyítani, ezért volt szüksége új adományra (nova donatio). Tekintélyes család lehetett, mert Csóri Péter, majd fia Bertalan, később Csóri György, majd Csóri Imre és Benedek 1370 és 1439 között többször járt el királyi emberként, birtokbaiktatás, idézés, vizsgálat eszközlésénél. 1 ''' Csóri Péter diáknak (litteratus) egy Kozma nevű jobbágya is volt, aki 1366-ban valami kárt okozott a fehérvári keresztes konvent Izka nevű birtokán, mely Csórral közvetlenül határos volt. 15 és ezért a nádorispán el is marasztalta. Ezek a súrlódások gyakoriak lehettek, mert 1391-ben ugyancsak a nádorispán előtt tiltakozott a fehérvári keresztes konvent egyebek között az ellen is, hogy csóri vendégnépek (populi seu hospites de Choor) a konvent Izka és Barch nevű birtokait elfoglalják, használják és jövedelmét beszedjék. 16 1431-ben haszonbérbe adta a székesfehérvári keresztes konvent 10 évre Szentgyörgyi Vince Bálint fia Istvánnak és Lászlónak az Izka nevű birtokának Csór felé eső szőlőhegyét, az abból befolyó tizedek és kilencedek továbbá a csóri jobbágyok szántói és kaszálói kivételével. Kilenc évvel később azonban azzal vádolták a bérlőt és Csóri Nagy (Magnus) Istvánt, hogy e szőlőket jogtalanul elfoglalta, és azokba a keresztes konventet újra be is iktatták. 17 A bérlők vissza is adták, de 1443-ban újra elfoglalták. 18 A fehérvári keresztesek úgy látszik a fenti birtokot nem tudták sajá kezelésben hasznosítani, ezért 1475-ben újra bérbe adták évi 8 arany forintért, most már Sajónémeti Bekén Péternek és feleségének Ilonának. A birtokot most már úgy határozták meg, hogy a keresztesek csóri malmát adták bérbe az ahhoz tartozó Izkafewlde pusztával együtt. 19 Innen tudjuk, hogy a kereszteseknek magában Csór faluban is volt birtokrésze. A malom egyébként már 1256-ban is létezett, de akkor nem a kereszteseké volt 20 Az új haszonbérlet egyébként végeérhetetlen perek forrása lett. Mert Sajónémedi Bekén Péter meghalt, özvegye Ilona újból férjhez ment Peel Miklóshoz, a bérösszeget többé nem fizették, de a birtokot nem adták viszsza, sőt leszüretelték a keresztesek izkai jobbágyainak szőlőjét is, sőt 1484ben bérbe akarták adni a malmot és a hozzátartozó pusztát Mészáros Imre fehérvári polgárnak, ami ellen természetesen a keresztesek tiltakoztak. 21
