Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő
a csókái gyümölcstermelésről már a török idők végén is beszélnek, akkor, amikor falunak még nyoma sincs. A gyümölcstermelés adatai: (gyümölcsfák száma) 93 év: alma: körte: cseresznye: meggy: őszibarack: kajszibarack: 1895. 2658 2377 892 1558 8670 454 1935. 2417 2916 1066 658 7569 589 1935. 331 215 45 — — 15 elkülönített gyümölcs: év: szilva: dió: mandula: gesztenye: eper: 1895. 4351 737 94 32 111 1935. 3381 1085 85 13 ? 1935. — 37 — — — Az adatok közti különbségekből nagyobb változásra nem következtethetünk, ha tekintetbe vesszük, hogy a gyümölcsfa összeírását elég hanyagul végezték, bár a diófák számának emelkedése, és a meggy csökkenése szembeötlő. Az összes gyümölcsfáik száma is igen magas mind a két esztendőben. A falu a gyümölcsfák számát tekintve, a megye első községei közt szerepel. Különösen magas az őszibarackfák száma, amit a megyében meg sem közelít egyik község sem. Ugyanakkor feltűnő, hogy az elkülönített gyümölcsös területe 1935-ben csak három kh., és a benne termett gyümölcsfák száma elenyészően csekély (az őszibarack teljesen hiányzik). Nem látjuk semmi nyomát annak a korszak végéig, hogy a gyümölcsöt valamire is hasznosították volna. Sem feldolgozásról, sem kereskedelmi értékesítésről adatunk nincs. Feltehető, hogy nagyrészéből szeszt főztek, esetleg kofák vitték a fehérvári piacra. A szántóföldek mennyisége állandóan emelkedik. 1869-től 1935-ig növekedése az erdők és szőlők rovására történhetett, de még 1935-ben sem érte el a határ felét. 1869-ben még csaknem egészen a nagybirtokhoz tartozott, 1935-ben már kb. 3/4 része a gazdák kezén volt. Mégis a szántóföldi gazdálkodás a községben alárendeltebb szerepet játszott mint a szőlő. Az egyes növények vetésterületét vizsgálva 1936 és 1938 között hasonló a termesztett növények aránya, bár a búza vetésterülete (nyilván a gabona konjunktúra hatásaira) 102 hektárról 155-re nő. 1936-ban a kukorica vetésterülete 104 hektár, tavaszi árpa 101, rozs 66, burgonya 30, csalamádé 31, lucerna 30. A búza zömét (90 hektárt) és az árpáért (70 ektár) a kis gazdaságok termelték. 94 Kevésbé jelentős az állattenyésztés is. marta Bival y Ló Kecske Sertés Juh "fl" 1 " 1985. 103 32 2 36 — 295 277 1088 26 Ebből Lamberg Anna birtokában 22 2 277 1911. 166 14 — 55 7 151 — — — 1935. 164 6 — 36 10 510 — 2983 — 1942. 222 12 — 12 5 388 — — — Az állattenyésztésben bár a legelő megnőtt, mindössze a sertéstenyésztésben nagyobb arányú a növekedés, viszont az uradalom felhagyott a juh tenyésztésével. 1935-ben a marha- és sertésállomány kisebbik része
