Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő

elvileg a Nádasdyak kezébe került (persze az időszak nagyobbik részében a török birtokolja). A vár alatti település nevét Wárallya-nak írják. (1440. 1449).

28 Valószínűleg már a vár építésének idejében keletkezett plébániáját a XIV. században is említik. A vár birtokai közt 1432 és 1461 között emlegetik sűrűn.

29 1461 után már nem szerepel, úgy látszik már a török idők elején megsemmisült. II. A várat, mint legtöbb várunkat többször átépítették. Típusát tekintve, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár. A belső vár 6 méterrel emelkedik az alsó szint fölé. ÉK. és D. felé meredek szakadék védte. Az ide vezető út É-i védőtorony mellett kanyarodott el. A közeledő oldalazásnak tette ki magát. A kapu előtt, fallal körülvett, tetővel fedett kapuudvar helyezkedett el. A vár tojásdad formájú, alsó és felső elkülönített részekre oszlott. A fal a támadásnak kitett Ny-i részen 6 m vastag volt. Ezt később támfallal is megerősítették. A kapuudvarból az alsó várba a kétemeletes, négyzetes kaputornyon átvezető kapunyíláson lehetett bejutni. Csapórácso$ kapu zárta le, amely a toronyfal vastagságához e célra hagyott résen fel és le mozoghatott. A kaputoronynak csak az emeleten volt nyílása, ahonnan a fallal lehetett összekötni. A fellegvár hosszúkás, négyszögletes térségéből emelkedett ki az öregtorony. A XVIII. században alaprajza szerint még két védőtornya is volt.

30 A hozzá tartozó hatalmas váruradalom javait 1528-ban írták össze. E szerint ide tartozott 157 lakott egész telek, 77 szabad és jövevény, 80 censust adó telek, taxa, extra ordinária, 182 forint (kocsmából 19 forint, borkilenced 18 hordó, kilenced gabona 134 köböl, allodiális gabona 126,5 köböl), inventarium 141 csirke és 100 köböl (gabona?) a malmokból. Ehhez járul fegyverzete (ágyúk, puskapor), allodiumában állatok, gabona, melyet itt felhasználnak, vám és erdők. Az összeíró panaszolkodik, hogy a vár igen rossz állapotban van. Egyetlen háza, melyben eső idején meg lehet húzódni.

31 Az összeírásban szerepel az alatta meghúzódó gyümölcsös. Csókakő a XVI. sz. közepén „végvár". Mint a legtöbb kis várnak, ennek a sorsát is a közelben levő nagy erődítmény (Székesfehérvár) sorsa határozza meg. Fehérvárt már 1543-ban elfoglalta a török, így természetesen rövidesen Csóka is török kézre került (1544-ben).

32 Védőrsége mindig csekély, és hosszabb ostromot kiállni nem tud. 1598-ban, mikor a magyarok ostromolják, összesen 20 török védte, így hamarosan magyar kézre került, de 1601-ben ismét a magyarok ostromolják, tehát közben ismét a török lett a vár ura. 1602 után hosszú időre — 1687-ig — a törököké. Védőrsége ekkor ,is csekély, 40—50 fő általában, de a császáriak nem ostromolják ebben az időben. Evlia Cselebi nála szokásos bőbeszédűseggel beszél a várról. Szerinte a csóka magyarul csipkebogyót jelent, tehát Csipkebogyó vára, az itt tenyésző sok csipkebogyó miatt. A vár vitéz harcosai, pedig Tatáig, Pápáig, Szentmártonig és Győrig is elkalandoznak.

33 A háborúk idején Batthyány Ádámnak 1658 körül sikerül török asszonyokat rabul ejteni Csókából. Váltságdíjukat a Csókái Moharem tihája rendkívül magasnak tartja, és több ízben levelet küld Batthyány