Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

akarnak. A század vége felé a burgonyatermelést növelik, és nagyarányú cukorrépatermelés bontakozik ki.

(i2 1913-ig kétszeresre emelkedik a gazdasági épületek és istállók száma.

6;í A puszta gazdasági felszerelése 1869ben: 60 vaseke, 21 fogas, 1 gőzcséplő és 2 vetőgép.

64 1895-ben pedig 1 járgány, 3 cséplőszekrény, 11 vetőgép, 6 rosta, 116 eke, 13 henger, 8 borona,

60 ami viszonylag jó felszereltségre mutat. A szociális helyzet 1869-ben katasztrofális, hasonlóképpen a kulturális helyzet is. Férfi Nő olvasni tud 40 61 olvasni, írni tud 70 38 analfabéta 123 91

6C Tehát analfabéta kb. az össznépesség fele, és a nők negyedénél kisebb része tud csak írni, olvasni, ami a tanya női cselédeinek megdöbbentően alacsony műveltségi színvonalát mutatja. A férfiaké alig-alig jobb. (Nyugodtan analfabétának vehetjük az „olvasni tudókat" is.) Hasonlóan tragikusak a lakásviszonyok. A házak száma 1869-ben 17. Ebből csak 6 kőház, 4 vegyes és 7 sár- és vertfalú,

67 ami azt jelenti, hogy két évtized alatt semmit sem javultak a lakásviszonyok, és egy házra 25 ember jut. Viszonyai a nomád időkre emlékeztetnek, és 137 cselédre összesen 19 szoba jutott. Végre az uradalom 1890-ben megkezdi újabb cselédlakások építését. Azonban Tornán csak 1899-ben építettek két kétszobás cselédlakást a nyomor enyhítésére.

68 A puszta lakóinak helyzetén mit sem változtat az, hogy az 1871. XVIII. tc. 20. paragrafusa értelmében a pusztát Csákvár községhez csatolták,

69 mert a pusztán mint egyedüli földbirtokos, ezentúl is kizárólag a gróf, és bérlő szabott irányt a fejlődésnek. Az 1907-es cselédtörvény után meggyorsult a cselédlakások építése, de az I. világháborúig még mindig messze elmaradt a szükségletektől.

70 Persze ugyanakkor a bérlőlak tisztes kúria benyomását tette.

71 A bérlők igyekeztek a cselédekből minél többet kizsarolni. Míg Csákváron egészen 1918-ig nem tudunk bármiféle megmozdulásról, addig Fornán 1912-ben az aratómunkások megtagadták a munkát, és csak a csendőrség kivezénylésével sikerült őket a munka folytatására kényszeríteni. A sztrájkolok közül a csendőrök harminchetet feljelentettek, azzal az indokolással, hogy ezek izgatták a többieket.

72 A harc ezzel nem ért véget, augusztusra sikerült a munkásoknak új szerződésre kényszeríteni az uradalmat.

73 összevéve az I. világháború előtt történt előrehaladás a belterjes gazdálkodás irányába a gabonatermő szántóterület nagyobb, az állattenyésztést szolgáló kaszáló, legelő kisebb lett, döntően mégis a külterjes állattenyésztés fokán rekedt meg a gazdaság.

74 IV. Az I. világháború után sem javult a lakosok helyzete. 1921-ben, nyilván a szociális elégedetlenség hatására, 460 kh. földet kishaszonbérletbe adtak, 67 házhelyigénylőt már nem tudtak, vagy nem akartak kielégíteni.

75 1935-ben a Hazai Mezőgazdasági RT. bérel már csak 4930 kh.-t. A bérlet területének és művelési ágainak változása kh.-ban:

76