Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

láztatási törvényt nem hajtották kellőképpen végre, 1920-ig kevesen járták végig a 6 elemi osztályt, ami még 1941-ben is erősen érezteti hatását. Tanerők száma: 1931. 1942. 491 Róm. kat. fiú elemi 2 3 Róm. kat. leány elemi ? ? Ref. fiú elemi 2 3 Ref. leány elemi 1 ? A tanulók létszáma 1942-ben róm. kat. fiúiskola 215 tanuló, református elemi iskola 296 tanuló (de ebbe beleszámítják a kb. 20—30 továbbképzést is). Valószínű, hogy a református fiú- és leányiskola adatait összevonták vagy ebben az időben csak egy református iskola működött. A református iskola létszáma a következő évben 36-tal kevesebb, 1943ban pedig csak 229. Ez is arra mutat, hogy a református lakosság az egykezes miatt fogyott. A felekezeti iskolák gyenge felszereltsége miatt 1942-ben az évi segélyt 6000 pengőről 8000 pengőre emelik fel. Ekkor mind a két iskolában új tanítói állásokat létesítenek, és az evangélikus iskolát újra felállítják,

492 bár az iskolák állandó gondjai miatt a községi képviselőtestület már előbb, 1940-ben 6000 pengő segélyt szavazott meg.

493 1944 előtt, állítólag már 8 osztályos elemi is működött.

494 Működött a községben ipari tanonciskola is, melynek vezetője az egyik tanító. A pedagógusok élénk szerepet vállaltak a társadalmi életben is. A Polgári Lövészegylet, Katolikus Kör vezetése, HANGYA felügyelete kezükben volt, tagjai a testnevelési bizottságoknak. A református tanító hitelszövetkezetett alapított.

495 Kísérlet történt egy polgári iskola felállítására is. Két képviselőtestületi tag, Funia Zoltán és Papp Ágoston kérvényezték ezt.

496 Erre nem került sor. A viszonylag jó egészségügyi szervezet az I. világháború után nem épült tovább. Igaz, 1931-ben már külön uradalmi és külön községi orvos is működik.

497 1940-ben pedig Esterházy Móric az uradalmi orvos kertjéből a községi egészségház építésére megfelelő helyet biztosított.

498 A község a Tanácsköztársaság bukása után újra csendessé válik, bár 1929-ben a leventék közti bujtogatásra a járási hatóságok is felfigyelnek.

499 Ezenkívül más mozgolódásról, elégedetlenségről adatunk nincs. A községi képviselőtestületet 1941-ben választották újra. Benne négy szakbizottság működött, éspedig: számvizsgáló bizottság 7 taggal, építkezési bizottság 6 taggal, egészségügyi bizottság 12 taggal, - gazdasági bizottság 12 taggal.

500 A község szervezete egyébként a Horthy-körban is a dualizmushoz hasonló volt, 20 virilista és 20 választott taggal. A vezetők, a bíró, közgyám. stb. a fentebb közölt esetet kivéve, mindig a módosabb gazdákból kerültek ki.

501 A Horthy-kor 20 éve, úgy tűnik, teljesen csendben múlik el. Ez természetes is, ha a falu társadalmi szerkezetét nézzük. A vezető 10—40 holdas parasztság, mint országszerte, itt is fél a változásoktól, ugyanakkor semmi jele annak, hogy a rendszert támogató szervezetek bármelyikét is komolyan segítenék. Hasonló a helyzete a kisiparosságnak is. Üzemi munkásság csak a rendszer utolsó éveiben jelentkezik nagyobb számban, a cselédség viszont nem tudott szervezkedni.