Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

ha, kukorica 1310 ha, borsó 75 ha, bab 3 ha, cukorrépa 58 ha, len 9 ha, lucerna 144 ha, vöröshere 92 ha, dohány 17 ha, csalamádé 193 ha, bíbor­here 66 ha, baltacin 178 ha, zabosbükköny 177 ha, burgonya 190 ha, zöld­ség 40 ha, takarmányrépa 59 ha, egyéb takarmány 191 ha. Tekintsük még át néhány növény megoszlását földbirtok-kategórián­ként is. 0—6 ha gazd. 6—60 ha gazd. nagyobb gazd. búza 333 296 443 árpa 222 156 297 kukorica 426 336 548 burgonya 64 53 73 Uralkodó tehát a külterjes gabonatermelés az uradalmakban, vala­mint a paraszti gazdaságban egyaránt. Kukoricából és burgonyából — nyilván az állattenyésztés miatt — a paraszti gazdaságok többet termel­nek, mint az uradalom. Ügy látszik, a törpebirtokok főleg kukoricater­melésre rendezkedtek be, szintén az állattenyésztés miatt. Az ipari és kerti növények aránya rendkívül kicsi, valószínűleg házi használatra ter­melhették őket, még az uradalomban is. 457 Mindebből világosan látszik, hogy a belterjesedésre csak kevés tö­rekvés volt. Az állatállomány 1935-ben és 1942-ben a következőképpen alakult: 1935. 1942. szarvasmarha 1481 2018 ebből igás 186 365 ló 566 485 juh 2243 2418 sertés 4120 4165 szamár 18 16 bivaly 86 95 kecske 72 50 baromfi 11 492 méhkas 479 ?458 A szarvasmarhák száma 1895—1933-ig alig változott, viszont 1935­ben, úgy látszik, kevesebbet igáztak belőlük, és a tejelés mellett a fel­szabadulásig egyedül ebben az időben, hizlalással is kísérleteztek, az iga­erőt lóval pótolták. 1942-ben valószínűleg a háborús idők miatt, újra ök­röt kellett igázni. A lovakat hadiszolgálatra vették igénybe, vagy legalább lósorozás fenyegetett. A gazdák szívesebben tartottak tehát igavonóként is szarvasmarhát. A szarvasmarha-állomány jelentősen nőtt. A juhállo­mány is 1911 után valamennyivel nőtt. Továbbra is, az uradalmakban tartották ezeket. 459 Ugyanakkor olyan, már a XX. században alig hasz­nált igás állatok száma is növekszik, mint a bivaly. (Ezeket a fornai bér­letben tartották.) 460 Tovább tartják, már csökkenő mértékben, a szegé­nyek állatait, a kecskét és szamarat is. A baromfiak száma 1895-höz ké­pest nőtt, hasonlóképpen több a méhkas is. A szántóföldi termelést már a múlt században gyümölcstermelés egészítette ki. Az értékesebb gyümölcsfajtákból számottevő fejlesztés nincs, sőt az alma-, körte-, cseresznyefák száma csökkent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom