Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

1910-től a lakosság száma az alábbiakban változik: 1910. 4455 1920. 4433 1930. 4435 1941. 5084

440 Ügy látszik, mintha az I. világháború nem zavarta volna különösen a stabilitást, hisz a háborús veszteségek dacára a lakosság száma alig csökkent. Viszont a 20-as évek végén sokan hagyják el a községet, az alacsony cselédbérek miatt.

441 Igaz, az abszolút számban a lakosság 2 fővel nő, de tekintetbe kell venni a természetes szaporodást is. A gazdasági világválság idején is viszonylag tűrhetőbb lett a falusi élet, mint a városi, mert itt a munkanélküliség kevésbé volt elviselhetetlen. Ezzel magyarázható a lakosság számának 10 év alatt történő szokatlan, kb. 15%-os megugrása. Része lehetett ebben annak is, hogy a buxitbánya Gánton ebben az időben nyílik meg, és a 30-as évek végén a mezőgazdasági konjuktúra idején, ha nagyobb arányú betelepülés nem is volt, de volt természetes szaporodás is, ami a lakosság számát növelte. A lakosság anyanyelvi megoszlása sem változik lényegesen: magyar német szlovák román egyéb 1900. 4700 71 7 1 16 1941. 4883 111 1 4 85

442 Abban, hogy 1941-ben magukat többen vallották német anyanyelvűnek, szerepe lehetett a Volksbund propagandának is, de így sem lényeges a német nyelvű lakosság aránya (ne feledjük el, hogy Esterházy Móric, mint arisztokráciánk jelentős része, Hitlerrel élesen szemben állt). Az 1941-ben szereplő 85 „egyéb" nemzetiségű zömét lengyel menekültek alkothatták.

443 1930-ban a lakosság közel 1/4-e (1015) kültelken lakik. Ebből 325-en Formán, a többiek Gurdi-, Miklós-, Móric- és Szúnyogmajorban. Gubaés Szárhegy, valamint a nagyobb lakosságú Haraszthegyen részben gazdák, részben mezőgazdasági munkások laknak.

444 Érdemes a vallási viszonyok változását is megvizsgálni, r. kat. g. kat. ev. ref. g. kel. unit. izr. egyéb 1900. 2541 — 226 1934 1 1 89 3 1941. 3148 27 229 1624 3 — 50 3

445 A katolikusok számának növekedése ebben az időben már nem anynyira a grófi uradalom nyomását mutatja. (Bár főleg a szerzetesrendi elemi iskoláztatás és óvoda elősegíthette.) Sokkal inkább egy másik érdekes tényre hívja fel a figyelmet. A katolikusok elsősorban két társadalmi kategóriát képviselnek (ez a helyzet országszerte a katolikus földesurak uradalmai mellett). A jobb módú tisztviselőket és alkalmazottakat, továbbá a legszegényebb cselédséget és aránylag kisebb számban a kisbirtokos parasztságot. A reformátusok viszont elsősorban a módosabb gazdarétegbe tartoznak. Valószínűnek kell tartani, hogy itt is megkezdődhetett az egykezes, a vagyon megtartása érdekében.

446 Az izraeliták