Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

után 24%/

,

°

5 A pótadó tehát jelentékeny volt, de nem elbírhatatlanul súlyos. Egyébként a község pénzügyei, mint láttuk már 1848 elején, súlyosak voltak, és 1854-ben a csendőrség tartozásáért újabb magas összegeket kellett fizetniük/'

06 Csákvár nagyközségnek 1897. december 1-én eszközölt igazgatási felügyeleti vizsgálata alkalmával felvett, meglehetősen sablonos szempontú és tartalmú jegyzőkönyv, a közigazgatást teljesen rendben találta. Mégsem lehetett azonban minden rendben, legalábbis a lakosság sokszor elégedetlen lehetett, mert fegyelmi vizsgálatot jóformán évről évre folytattak a község vezetői ellen.

407 Előfordult olyan eset is, hogy a dologidőben a bíró ingyen munkára hajtja a napszámosokat. 1888-ban a képviselőtestület már negyven tagból áll, 20 a legtöbb adót fizető (virilisták közül) és 20 választott/'

08 1867-ben a községbe még csak hetenként háromszor jár posta. Ekkor a község és a helybeli katonai parancsnok együtt kérik a naponkénti postát/'

09 A községben továbbra is katonaság állomásozik, önkényeskedésük ellen tiltakoznak/'

10 XXVII. A községben működő ipartársulatokról és a zárda által vezetett (nyilván kis létszámú) vallásos testületekről már szóltunk. De a plébános is vezetett több vallásos testületet/'

11 A legényegylet és katolikus kör a gróf külön támogatását is élvezte/'

12 Ennél fontosabb volt a jótékonysági célra 1872-ben alakult Segélyegylet. Taglétszáma 1877-ben 1059, 1884-ben 879 fő/'

13 Ez az egylet is részben egyházi befolyás alá került. Elnöke egy időben Rácz Endre plébános/'

14 1884-ben még nem szerepel a másik gazdasági jellegű társulat, a nyilván biztosító szövetkezet jellegű Csákvári Kölcsönös Segély Egylet, amelyet a községi jegyző alapít (Szabó Sándor)/

115 A termelési színvonal érdekében a kölcsönös segélyező egyesületek magas — 12%-os — osztalékot fizettek 8 más Fejér megyei községben működő pénzegylettel együtt.

416 E társulatok a forradalomig működtek.

417 Kísérlet történt egy fogyasztási szövetkezet megalakítására is, de ez megbukott.

418 Mint majdnem minden községben, Csákváron is működött 1872 óta önkéntes tűzoltó egyesület, tagjainak száma — különböző adatok szerint— 1877-ben 50, 1884-ben 34, 1885-ben 70 fő. Az egyesület elnöke gróf Esterházy Móric, de tiszteletbeli tagja volt még József főherceg, sőt az akkor Isztambulban tartózkodó gróf Széchenyi Ödön is.

419 Az egyletek zömmel katolikus vezetés alatt álltak, de a református egyház ügyei is foglalkoztatták a lakosságot. (Mint láttuk, a református lelkész több ízben fontos politikai pozíciót töltött be.) Az 1876-os lelkészválasztásról három ízben cikkezik a Székesfehérvár c. napilap, elítélve az „illetlen" korteskedést.

420 Míg a dualizmus, ha nem is jelentette az országban a jólét általános emelkedését, mégis általában gazdasági téren fejlődést jelent, addig Csákvár részére a teljes megrekedést eredményezte. A XVIII—XIX. században jól fejlődő mezőváros a forradalom után jóformán mozdulatlan maradt. A nagybirtok szorításában a parasztgazdaságok fejlődni nem tudtak, az ipar visszafejlődik, a főutak, vasút elkerülik a községet, így kívül