Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

ma megegyezik, sőt néhol túl is haladja a fiúkét. Ez örvendetes fejlődés, hisz akár az előző korszak iskolai statisztikáit, akár ebben a korban készült írni-olvasni tudókét nézzük, a leányok és nők műveltségi szintjét feltűnően alacsonyabbnak mutatja a fiúkénál. Lehet, hogy az apácaoktatók keményebb fegyelmének következménye. Az óvodába a szülők valláskülönbség nélkül vihették gyermekeiket,

382 de tekintve, hogy az óvoda az apácák kezén volt, a katolikus vallás befolyását már az iskoláskornál kisebb gyermekek fölött is igyekeztek biztosítani. Feljebb már megemlítettük a rendkívül híressé váló csákvári földműves iskolát. Az iskola a kor viszonyai között magas színvonalú volt és kiváló tanárokkal rendelkezett.

383 Azonban a földműves iskolába csakis földműves polgárok fiait vették fel, kik közül a jómódúaknak előnyt adtak. A tanulók teljes ellátásban részesültek, és évi 35 forint díjazásban. Minden gazdasági munkában részt kellett venniök. Kötelező volt nyilatkozatot tenni a szülőknek arról, hogy amennyiben eltávoznék a tanuló, vagy eltávolítanák, a ráfordított költségeket napi 40 krajcárjával megfizetik.

384 Tehát az uradalom a tanulók munkáját saját hasznára akarta fordítani. XXV. Az uradalomtól való részbeni függés, időnként ellene való harc határozta meg a község politikai életét is. A községet egy levélíró büszkén „a megyénk szélén álló jakobinus fészek"-nek nevezi.

385 A Bach-korszak bukása után az 1860-as megyei bizottmányi tagok élén ugyan Esterházy Móric áll, de helyet foglal benne a mezőváros részéről a két lelkész,! a bíró és további öt személy.

386 Később — januárban — még ketten kerültek be.

387 A választást előkészítő központi bizottmány tagjává a ref. lelkészt és a bírót választották meg.

388 Képviselővé azonban 1861. március 21-én — közfelkiáltással — Sárközy Kázmért választják meg, holott a nép a radikális Madarász Lászlóhoz ragaszkodott.

389 Az 1865-ös választáskor a nagybirtokosok jelöltjét — Tóth Lőrincet — a kiváló úrbéri jogászt választották meg. 1877-ben sikerült Madarász Józsefnek győzni, aki lemondott fia — Jenő — javára (őt választották meg apja helyett).

390 1872-ben '•— 480-as szótöbbséggel — a jobboldali Kégl György lett képviselő.

391 Í887-ben a csákvári kerületben ismét szoros volt a küzdelem. Kégl György és a függetlenségi párti Degré Alajos között, és Kégl csak csekély arányban győzött.

392 Családi hagyomány szerint az író nem is helyezett súlyt a küzdelemre, és csak a zászló becsületéért jelöltette magát. Maga is elcsodálkozott, hogy majdnem győzött. Ezekből az adatokból is világosan látszik, hogy az uradalom nagyarányú nyomása ellenére is sikerült több ízben ellenzéki képviselőt választani, bár a község állásfoglalása nem derül ki egyértelműen az adatokból, hiszen a választókerületbe a környék több helysége is beletartozott. A kiegyezés utáni hangulatot tükrözi az is, hogy 1875-ben Csákváron táncvigadalmat tartottak, a 48-as honvédek emlékművének (nem is a csákvári, hanem a móri) felépítésére.

393 A század végén bonyolultabbá válik a helyzet. A gróf, mint feljebb láttuk, a néppárt szervezőjeként, maga is ellenzékbe vonul. 1896-ban a