Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)
nyit javasolt már 1847-ben az uraság,) 277 és négy hold erdő helyett rétet vagy legelőt kapnak a gazdák. 278 ) A csákvári szőlőbirtokosok 1858 szeptemberében kötöttek szerződést dézsmatartozásuk megváltására. Kötelesek a szőlőbirtokosok, a fornaiakkal együtt, 40 117 forint 14 dénárt osztrák értékben lefizetni, 12 részletben, 5%-os kamattal. 279 XIX. Az úrbéri elkülönítés megvalósulása után döntően megváltozik a grófi család és a község viszonya. Színleg, törvény szerint, a parasztság önállósul, és csak a volt majorsági földek maradnak a gróf kezében. A valóságban természetesen továbbra is ezer és ezer szálon kapcsolódik össze a grófi család és a község élete. Esterházy Miklós a forradalom után elhatározza, hogy az erdőbirtok a csákvári és tatai gazdaság kivételével az egész majorsági birtokállományt bérbeadja. 280 Ez a határozat természetesen azt jelentette, főleg mikor 1856 után kettéválik a reformkor óta Tatával egységben kormányzott birtok, hogy a család, főleg erre a községre igyekszik befolyását kiterjeszteni. Rendkívül furcsa helyzet alakult ki. Az uradalom központja, annak DK-i sarkán feküdt, olyan helyen, amely kiesett a rohamosan fejlődő ország vérkeringéséből, és apránként visszafejlődött. A visszafejlődés még nagyobb lett volna akkor, ha az uradalom központját is elköltöztetik innen. Felmerül a kérdés, vajon miért Csákvárt hagyta meg az uradalom házi kezelésben? Ennek oka, nyilván elsősorban az volt, hogy a mezővárosban, most már hamarosan ismét nagyközségben, már régóta állt a földesúri kastély, de itt rendezkedett be már korábban az uradalom igazgatósága is. Egyébként a család erősen konzervatív szelleme a gazdálkodásban nem érvényesült. 281 A gazdaság a különböző gazdasági egységek szempontjából szerencsésnek volt mondható. 282 Abban, hogy Csákvár maradt az uradalom központja és házi kezelésű gazdálkodása, része volt annak is, hogy ez volt a legjobban felszerelt gazdaság, és hogy a gróf a községben 26 különböző célokat szolgáló épület birtokában volt. 283 Kétségtelen, hogy az uradalom igazgatása a bérbeadási rendszer kapcsán lényegesen kisebb személyzetet igényelt, de a modernizálódó házi gazdaság igazgatása is elég nagy apparátust kívánt. Maga a grófi család magánélete, szórakozásai és egyéb passziói, „udvartartása" is jelentékeny személyzetet igényelt, a hivatalnoki kartól a segédmunkásig. (Jellemző, hogy a csákvári angolkertben már 1841-ben 24 alkalmazott dolgozott. 284 ) A gazdaság modernizálódását hatalmas méretű erdőirtással kezdte. 285 Megvették az első kapálógépet, lovakkal hajtott cséplőgépet. 1869ben három lóval működő cséplőgép, 2 db vetőgép, 3 db sorvetőgép, 2 db kukoricavetőgép, 1 db kukoricamorzsoló volt használatban, a cselédek mellé napszámosokat fogadtak. 286 1856-tól, Miklós gróf halála után Móric, majd Miklós Móric grófok idejében a birtok központja továbbra is Csákvár. Bár e férfiak egyéniségükben különböztek, a birtok irányítása és politikájuk azonos irányvonalat követ. Főleg Miklós Móric tartózkodott sokat Csákváron. 287 A család magasztalói szerint a község rendkívül hálás volt a grófoknak állandó segítségükért, akik a község jólétét különböző szociális
