Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

hittudományt, írást, olvasást, számvetést, földleírást^ A református iskolában ezenkívül egyházi históriát, természethistóriát, erkölcstudományt, a katolikusban Magyarország históriáját.

215 Az Összeírásból kitűnik, hogy a század közepére a katolikus iskola népesebb lett, mint a református, jóllehet, az 1791-es vallásügyi törvények óta a református egyház és evangélikus felekezet szabad vallásgyakorlását és a felekezeti oktatást törvény biztosította. Világosan látszik azonban, hogy ha a törvény egyenjogúságot biztosított is, a földesúr továbbra is a katolikusoknak kedvezett, hisz a katolikus iskola minden szempontból kedvezőbb helyzetben volt, mint a református és evangélikus. Az 1847-es perirat szerint a katolikus mesternek és református mesternek 13/24-ed, az evangélikusnak 1/2 telke volt.

216 (Tehát ebben az időben már evangélikus tanító is működött.) XIV. A Rákóczi-szabadságharc után nem kerüli el a községet az ország lakosságának egyik legsúlyosabb terhe, a beszállásolás sem. 1736-ban már beszállásoltak 74 katonát.

217 1757 előtt egy másik katonai törzset is beszállásoltak ide, és ezért 200 forintot elengednek a község háziadójából.

218 1758-ban a megyei közgyűlés utasítja a megyei főadószedőt, fizessen ki 40 forintot a községnek, a Trauttsmansdorff ezred által okozott károk megtérítéséért.

219 1764-ben jelentik, hogy Csákvár a legalkalmasabb katonai törzs betelepítésére, és az építkezésről az alispán tárgyalásokat fog kezdeni.

220 1768-ban viszont a falu panaszolja, hogy a legutóbbi beszállásoláskor 608 forint 66 dénár kárt szenvedtek.

221 1770-ben újabb panasszal találkozunk a beszállásolások miatt.

222 1803-ban már kész a kvartélyház, és évi költségeiről ad beszámolót a vármegyei katonai számvevő.

223 1801-ben a Ferdinánd huszárezred parancsnoka jelenti, hogy Virág János közlegényt, aki a faluban Janó Istvántól lopott, megbüntette.

224 Szerepel Csákvár az insurrectió 1809-es menettervében is, amikor a 18. majd 19. zempléni ezred állomáshelyéül tervezik.

225 1 8 1 0-ben arra panaszkodik az elöljáróság, hogy a Blankenstein ezrednek 37 font gyertyát szolgáltattak, de nyugtát erről nem kaptak.

226 Még 1838-ban is be volt szállásolva 32 fő és 26 ló.

227 1 84 8. március 1-én a katonai mérnök által okozót károk megtérítését kérik az uradalomtól.

228 Közben azonban már 1825-ben a katonai kvártély házak annyira megrongálódtak, hogy javaslatot tettek új kvartélyház építésére.

229 A néhány adatból is világosan látható, hogy az egész korszakban szinte szakadatlanul beszállásoltak a községbe kisebb-nagyobb katonai egységet. A katonaság és a lakosság közti súrlódások gyakoriak lehettek, és bár a megye időnként nyújt némi kárpótlást a lakosságnak, nem valószínű, hogy ez elég lett volna a katonaság által okozott jelentékeny károk megtérítésére. XV. Csákváron földbirtokos család az Esterházyakon kívül nem volt, azonban már a török idők végén is élt itt legalább egy, nagy lélekszámú