Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)
tik a reformátusokat, hogy elveszik a prédikátor földjét is, ha a katolikus plébánosnak járó munkát nem teljesítik. 191 1784-ben ismét panaszkodik a plébános, hogy járandóságait (ezúttal pénzbelit) a reformátusok megtagadják. 192 Valószínűleg a türelmi rendelet hatására lángol fel újra a küzdelem. 1786-ban a Helytartótanács újra elrendelte, hogy a csákvári reformátusok továbbra is kötelesek a plébánosnak szolgáltatásokat végezni, 193 sőt a csákvári reformátusok 1787-ben az elveszett harangjukat is megkísérlik visszavenni. m Ettől az időtől kezdve már újabb beadványokat nem ismerünk egyik részről sem, így nem tudjuk biztosan, mikor törölték el a reformátusoknak a katolikus plébános részére végzett szolgáltatását. Ez nyilvánvalóan az 1790-es években történt, mikor a protestánsok jogi helyzetét törvényben is szabályozták. Ebben az időben működik Csákváron Kovács Sámuel református prédikátor. Mint költő, tulajdonképpen maradandó értéket nem alkotott, mégis jellegzetes alakja korának, aki alkalmasint először önti versbe Csákvár vidékét. Baráti kapcsolatot tart fenn a felvilágosodás jóformán valamennyi ismert alakjával. A kor szokásai szerint rengeteget levelez barátaival: Virág Benedekkel, Baráti Szabó Dáviddal, Kazinczy Ferenccel. Csokonai meg is látogatta. 195 Bár a reformátusok a földesúrral igyekeztek lojálisak és udvariasak maradni, mégis előfordult egy ízben, hogy az uraság a református lelkészt (Sós Istvánt) elkergette, mivel ellene „izgatott". 196 Kisebb számban élnek evangélikusok is a községben (1782-ben 24 pár), őket is kötelezték a katolikus plébánosnak és mesternek végzett szolgálatokra, amelyeknek eltörlését 1766-ban, majd 1785-ben ők is kérték. 197 Templomukról 1815-ből értesülünk, amikor az is megrongálódott a földrengéskor, és felépítéséhez segítséget kérnek. 198 Megrongálódott a katolikus templom is ekkor, de nyolc évvel később már újat állított Krisztina szerint a gróf. 199 A valóságban azonban a régit renováltatta. 200 XIII. Katolikus iskolájáról 1733-ban értesülünk. A tanító kis jövedelmű ember, két 4—4 köbölös földjét a hívek művelik, nagyobb jövedelme a párbér (évenként 10 forint), mellette hat forint ára búzát is kap. Évi öszszes jövedelmét ötven forintra teszik. 201 1745-ben az iskolamester Nagy István. 202 1747-ben is ő a tanító, azelőtt 7 1/2 évig licenciátus volt. Lakóházában tanít, főleg télen, olvasást, írást és a hit elemeit. 203 A reformátusoknak is lehetett már előbb iskolájuk. Erre abból következtethetünk, hogy 1748-ban, a templom elvételekor megengedi a gróf, hogy mestert is tartsanak. 201 1759-ben a református és katolikus tanítót egyaránt egész exempt telek birtokosaként írják össze. 1760-ban csak 36 mérő a katolikus és 30 mérő a református tanító földje. Az összeíráshoz csatolt kontraktus szerint 1764-ben a jobbágyokat a plébános mellett a tanító földjének megmunkálására is kötelezik. 205 1762-ben Keresztes Sámuel, 1775-ben pedig Tóth István református tanító szeretne Svájcban továbbtanulni. 206 A katolikus tanítónak, Nemes
