Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

rom évig mentesek minden úrbéri szolgálta alól, azután 6 ökörig minden pár ökör vagy ló után évi 1 tallért, állat nélkül szűkölködő gyalogember évi 1 Ft-ot fizet és termékeiből tizedet ad. Ezen kívül, ha a földesúr vagy neje Cecére megy, „illendő gazdálkodással legyenek" azaz őt és kíséretét élelmiszerekkel lássák el. Földnagyságról, telekről még szó sincs, úgy látszik, mindenki annyi földet foglalhatott. fel, amennyit meg bírt művelni állataival. Az úrbéri szolgáltatás alapja az állatok száma. Érdekes kikötés, hogy bírság terhével kötelezik a lakosokat szőlőtelepítésre. A szőlő 12 évig szolgálatmentes.

41 Ennek ellenére kevés szőlő létesült. A telepítés sikeres volt. 1720-ban már két jobbágyot, egy szabadost és 11 zsellért találtak ott, akik 57 hold szántón, és 1 szekérre való réten gazdálkodtak. Akkor még csak néhány dűlőt műveltek meg vetésforgó nélkül, újabb dűlők felszántását akkorra tervezve, mikor a község népesebb lesz.

42 1726-ban ugyan Fejér vármegye 9 újonnan betelepített község, köztük Cece részére is urbáriumot készített. É szerint egész telek után 4 forint földbér (cenzus), féltelek után 2 forint, zsellértől 50 dénár jár, továbbá egész telek után heti 1 napi igásrobot, kilenced, stb.

43 Ezt azonban úgy látszik nem vezették be a gyakorlatba, mert a Mátéffy lemenők által 1735-ben kötött új újbéri szerződés emeli ugyan a szolgáltatásokat, így robotot is kíván, de minden gazdától csak évi 12 napot, a cenzus tekintetében pedig visszatér az 1719-es, igásállat-páronként fizetendő 1 tallérra.

44 Az alacsony úrbéri szolgáltatás jó hatással volt, gyorsan jöttek a telepesek. Bár már 1729-ről arról is van adatunk, hogy költözési jogával élve néhány jobbágy tovább vándorolt Tolna megyébe, amikor is a megye arra szorítkozott, hogy az elköltözésük előtt rájuk kirótt állami adót új lakóhelyükön hajtassa be rajtuk, nehogy a Cecén visszamaradt jobbágyok ezt is viselni kényszerülve még jobban megterheltessenek.

45 1743ban 3 jobbágy újonnan költözött át Verébre, akikkel a megye ugyanígy járt el.

46 1776-ban egy nemes asszonyt erkölcstelen élete miatt a faluból kiutasítottak, 1803-ban egy megrokkant katonát — azon a címen, hogy nyughatatlan ember — nem engedtek visszaköltözni a faluba.

47 Ennek ellenére a község lakossága gyorsan nőtt. 1748-ban leszögezik, a lakosság többsége református, kevés a katolikus, mégis a katolikusok is 48 családban 208 lelket tesznek ki.

48 A katolikusok és protestánsok aránya 1776ban 315, illetve 585 lélek volt, nem számítva az ideiglenesen itt lakó szolgákat, koldusokat.

49 Ez alapon számítva az 1748-ban ittlakó protestánsok száma kb. 390-re tehető.

50 Részadat van az 1768 évi úrbéri tabellában is. Eszerint a faluban 7 telkes jobbágy és 25 zsellércsalád van, de a nemesek nagyobb számúak az úrbéreseknél. A lélekszámra az első pontosnak látszó adat 1776-ból való, amikor 221 házaspár van, 1280 lélekkel. Közülük 645 a felnőtt, és 635 a 16 éven aluli gyermek. Ekkor már száz zsidó is él a faluban.

51 1782-ben 8 cigánycsaládot is találunk itt.

52 Az 1280 lélekből 146 a 16 éven felüli jobbágyrendű lakos. Ebből 11 telkes jobbágy, 36 zsellér, 44 hazátlan zsellér és 7 szolga. 71. József 1784 és 1787 között kelt összeírása ennél jóval többet, 1837 lakost tüntet fel 256 házban. Közülük 125 a zsidó, 291 felnőtt nemes férfi, 13 polgár és mesterember, 24 paraszt, 251 zsellér.

53 Nem valószínű,