Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske
határnak 41%-át minősítette kisbirtoknak. 555 /a A Horthy-korban tehát a határnak mintegy 59%-át a nagy- és középbirtokok foglalták el. Ez egyben azt is jelentette, hogy alig lehetett a törpebirtokosnak birtokát növelnie, a napszámosnak pedig néhány holdnyi birtokhoz jutni. A bicskei uradalmak kemény kézzel kezelték a cselédséget. Ennek következménye a Békássy Elemér,™ 6 Domonkos Géza;™' Braun Albert és Ignác bérlő," 8 Klein Mór és József bérlő,^Hohenlohe Langenburg Lajos herceg?'" Hoffmann Eáe, 501 Pálffy-Daun József?' 1 de mások ellen is, 563 a földművelésügyi minisztériumig eljutott cselédpanaszok nagy száma. De más bicskei cselédügy (baleset, stb.) is elég szép számmal került fel a földművelésügyi minisztériumba. 504 A kisgazdaságok termelési színvonala igen alacsony volt. Nyilvánvalóan le is tagadták a parasztok a termés egy részét, de akkor is megdöbbentő, hogy búzából és rozsból kataszteri holdanként 4, a tengeriből 6,5, a burgonyából 30 mázsát állapított meg a gazdasági felügyelőség az 1930-as évek elején átlagtermésként. 505 A két világháború között minimális ingadozással az állatállomány is fejlődött a helységben. Csak a juhtartás esett 1942-re harmadrészre. Nyilvánvalóan valamelyik uradalom felhagyott a juhtenyésztéssel, inkább szarvasmarha-állományát, különösen a tehénállományát növelte. Az alább kimutatott állatállományok természetesen főleg a nagy- és középbirtokok állatállományát mutatják, sajnos az egykori statisztikákban nincs külön kimutatva a kisbirtokosok jószágállománya. Az alábbi táblázatokban áttekinthetőség kedvéért feltüntettük az 1945 utáni állatállomány-alakulást is, ami egyben világos példája annak, hogy a számos-állatokból mennyire nehezen letetett az 1945. évi nagy pusztulás után új állatállományt nevelni. Ez csak a sertéstenyészetben sikerült kifogástalanul, pedig 1960 után a tsz. erőteljesen foglalkozik a juhtenyésztéssel is. Az adatok a következők: Szarvasmarha-állomány Évszám borjú növendék tehén tenyészbika igás ökör hízómarha összesen ebből magyar 1911 51 275 804 16 430 161 1737 412 1935 59 302 939 16 227 100 1643 154 1942 250 536 937 1(5 149 14 1902 154 1962 41 331 258 1 — 33 664 — 1966 130 306 246 1 — 98 788 — Az 1966. évi szarvasmarha-állományból a tsz tartott 664 darabot, közte a hízómarha-állomány túlnyomó részét. Háztáji összesen 72 darab volt, ennek majd fele tehén, másik fele növendék állat. Az állami gazdaság marhatartással nem foglalkozott. Sertésállomány Évszám malac süldő koca tenyészkan hízó összesen 1911 2080 1386 641 97 180 4384 1935 811 3193 907 53 632 5596 1942 1862 2322 865 23 457 5469 1962 787 3711 548 27 1605 6678 1966 1351 1966 596 33 3106 7052
